Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Debra Bridwell Gyermekre vágyva

2016. április 27.

A huszadik század egyik legnagyobb orvostechnikai vívmánya a mesterséges megtermékenyítés emberi alkalmazása, az in vitro fertilizáció − magyarul a lombikbébiprogram. Miután Edwards és Steptoe munkássága nyomán 1978-ban megszületett az első „üvegben fogant baba”, óriási léptekkel fejlődött az orvostudomány ezen ága. Milliónyi ember köszönheti életét az eljárás sikerének. A hátteréről azonban ritkábban hallunk.
Amint minden új tudományos felfedezés, az elősegített megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) is számos erkölcsi megfontolást vet fel. Ha csak a jogalkotást tekintjük, a lombikprogrammal kapcsolatos törvények és rendelkezések csupán a közelmúltban kerültek hatályba, pedig már Magyarországon is hat számjegyű azoknak a száma, akik az in vitro fertilizációnak köszönhetően fogantak és születhettek meg.

Nagy adóssága a nemzetközi és a hazai teológiai fakultásoknak, hogy az asszisztált reprodukció etikai, teológiai kérdéseire − többek között nehezen követhető, újabb és újabb tabukat döntögető technikai fejlődése miatt − nem szolgáltak mind ez ideig válasszal. Várjuk, hogy valaki, előáll, és érthetővé, emészthetővé teszi a hétköznapok embere számára ezt a nem kevés dilemmát felvető területet.

Másik nagy adósságunk, hogy a rohamos technikai fejlődés közepette az egymást követő lépések megoldása fontosabb, mint maga az ember, aki beavatkozásunk tárgya és befogadója.

Ki beszél vajon arról, mit érez a meddő házaspár, mit él át egy fiatalasszony, miközben vizsgálatok és beavatkozások tömkelegét végzik el rajta? Pedig korunk elterjedt betegsége a meddőség, amely a látszólag erőteljes, egészséges szervezetben is ott rejtegetheti a fogamzásképtelenség elmét, testet-lelket gyötrő baját.

gyermekre_vagyva_cover_kuzdoknek_300px
Debra Bridwell Gyermekre vágyva című könyve sokak számára segítséget jelenthet egy olyan laikus írótól, aki fáradságot nem kímélve vállalkozott a technikai és orvosi összefüggések megismerésére, hogy az általa bejárt utat a meddőség útvesztőiben elkeseredettek számára járhatóvá tegye. Nem szakkönyvet tart kezében az olvasó, de olyan ihletett, alapos munkát, amelyben személyesen megélt élményeket, ugyanakkor szakmailag is megbízható információkat kaphat a meddőség kérdéseivel kapcsolatosan.

A szerző bibliai alapokon közelít az orvosi és etikai kérdésekhez. Következetesen bemutat olyan álláspontokat, amelyeket a témában érintetteknek végig kell gondolniuk, és amelyekről személyes döntést kell hozniuk. Egyúttal bepillantást enged a meddő ember vergődéseibe is. A szenvedő emberébe, akinek az anyaméh gyümölcséért, mely a Biblia alapján „jutalom”, komoly erőfeszítéseket kell tennie, és számos nehéz döntéshelyzeten vagy éppen testi szenvedésen keresztül juthat csak el a várva várt gyermek megszületéséig.

Ajánlom e könyvet elsősorban azoknak, akiknél valami miatt még késlekedik a gyermekáldás. Segít abban, hogy helyesen lássuk a célt és a hozzá vezető utat. De abban is, hogy tudatosuljon bennünk saját felelősségünk a testünk, a házastársunk, a leendő gyermekünk és annak jövője iránt. Hogy lehetőleg csak olyasmibe vágjunk bele, amiben hiszünk, és amit később is vállalni tudunk mind erkölcsi, mind emberi szempontból. Nagy erénye az olvasmánynak, hogy a meddőség ellen folytatott küzdelmet nem egy anyajelölt egyszemélyes akciójaként írja le, hanem egy házaspár közösen megharcolt, megkönnyezett, megszenvedett útjaként. Ilyen módon házassággondozói kézikönyv is egyben.

Az író sok gyakorlati tanácsot és személyes élményt is megoszt, amelyek a „gyerekgyár” próbái és szenvedései előtt vagy között felkészítésként és támogatásként fognak hatni. Sokakat meglepetésként ér, ha elveikkel nem szimpatizáló orvosi attitűdöt, keménységet, félelmet keltő körülményeket tapasztalnak meg. A zsúfolt, túlfeszített protokoll ledarálással fenyegeti meggyőződésüket, és könnyen reménytelenné válhatnak. Számos igei biztatást olvashatunk a fejezetekben, amelyek útravalóul szolgálhatnak a nehéz küzdelemben.

Ajánlom a könyvet orvos kollégáimnak, akik valamilyen módon beszélő viszonyban vannak a meddőséggel, hogy – velem együtt − magukba nézzenek. Hiszen felelősségünk, hogy ne riasszuk el a hozzánk fordulókat (vissza a reménytelenségbe), vagy ne lépjünk túl az etikai megfontolásaikon azoknak, akiknek e szempontok fontosak. A könyv olyan lelki összefüggésekre is felnyitotta a szememet, amelyek eddig rejtve voltak előttem. A szerző saját orvosairól adott, érzelmi töltésektől sem mentes jellemrajzai elgondolkodtattak személyes szakmai attitűdjeim helyességét illetően. Új látásmóddal gazdagodtam, amely érthetőbbé tette számomra a meddő asszonyok különleges, depresszív, szívós, elrettenthetetlen, az orvosi altruizmust időnként megpróbáló viselkedését.

A kötet különlegessége, hogy a meddőség és az asszisztált reprodukció sajátos körülményeinek ismertetésén és a felvilágosító munkán kívül felvállalta a gyermekek örökbefogadásának kérdéskörét is, valamint bevezet a hasonló helyzetben lévők kríziscsoportjának szervezésébe és gyakorlati megvalósításába. Bemutatja azokat a jellemző élethelyzeteket, vélekedéseket is, amelyek a meddőséggel küzdők számára az empátia hiánya vagy az ítélkezés miatt fájdalmat okozhatnak.

Ajánlom a könyvet lelkészeknek, lelkigondozóknak, keresztény közösségek vezetőinek, akik egyenként ismerik a rájuk bízottakat, és a „gyengéket” megvédeni törekszenek, nem pedig kirekeszteni. Remélem, hogy mind többen lesznek az olyan teológusok, akik megvívnak az asszisztált humán reprodukció nevű óriással, és lelki vezetést tudnak adni azoknak, akik ebben a fontos kérdésben világosan szeretnének látni.
Ajánlom továbbá azoknak is, akik nehéz útjukon keresik az Istennel való találkozást, mert olyan kérdéseket és válaszokat találnak benne, amelyek közelebb vezethetik őket hozzá.

Dr. Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász szakorvos

Kapcsolódó termék

-20%
Debra Bridwell:

Gyermekre vágyva

Debra Bridwell bensőséges hangvételű könyve azokhoz szól, akik a meddőség fájdalmával élnek együtt. „Szeretném, hogy tudd: nem vagy egyedül” ‒ bátorítja az írónő a gyermekért küzdő sorstársait, és mély őszinteséggel tárja fel saját küzdelmeit s a vetélés miatti gyászát.
Mindeközben pedig körbekalauzol a különféle segítő módszereken: a gyógyszeres kezelésektől kezdve a mesterséges megtermékenyítéseken át az örökbefogadásig. Nemcsak bemutatja az egyes lehetőségeket, hanem alaposan mögéjük is néz: milyen etikai vonatkozásaik vannak? S vajon mit mond erről a Biblia?

Részletes adatlap »3 200 Ft 2 560 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 06.

A menedék

A békés, polgári Hollandia a horogkeresztes rémuralom színterévé válik, az egyszerű órásmesternőből a földalatti ellenállás szervezője, üldözöttek vakmerő bújtatója lesz, az ódon családi ház hálószobájából felfedezhetetlen búvóhely készül.  

Elolvasom »

2015. október 06.

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény – Narnia Krónikái 2.

Narnia a jéggé dermedt birodalom, ahol örök tél uralkodik, Narnia az ország, amely szabadítójára vár. Egy vidéki ódon kastély eldugott szobájában áll a titokzatos szekrény. A négy kis kalandor e titokzatos szekrény ajtaján keresztül keveredik Narnia földjére, amelyet a Fehér Boszorkány tart rabságban.

Elolvasom »

2015. október 07.

Leplezetlenül – Támár

„Támár. A név azt jelenti: datolyapálma. Olyan viseli ezt a nevet, aki széppé és kecsessé válhat. A datolyapálma életben marad a sivatagban, és édes, tápláló gyümölcsöt terem, s ez a lány termékeny családból való.

Elolvasom »

2019. október 07.

Mikor a sófár zeng – lelkész és lelkészfeleség szemével

NEM MINDEN ARANY, AMI FÉNYLIK

 

 

 

“Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1.Sám.16: 7.)

Ha valaha ez üzenet volt, a fogyasztói társadalomban még inkább az, mert az ember fogékony a látszatra, vonzódik a sikerhez, nehezen tudja elfogadni, hogy a számokon és eredményeken kívül az áldásnak más fokmérője is van, így hajlamos azok bűvöletébe esni. Sajnos ez alól az egyház se kivétel, mert ott is emberek szolgálnak.

A gyengeségeink megkísértenek, hogy akár kompromisszumok vagy kíméletlen áldozatok árán is felmutassuk az eredményeket. Csak Isten tudja szétválasztani, hogy valamire az iránta való odaszánás vagy saját gyengeségünk, sebeink kompenzálása motivál igazán. Az eltérés eleinte észrevétlen, talán idővel is csak némelyek számára érzékelhető, de végül mindig nyilvánvalóvá válik. Mert ha az életünkben megtűrünk olyan felületeket, melyek az igazsághoz csak hasonlítanak, akkor azok idővel kiszorítják azt. A hazugság pedig kifoszt, megnyomorít. Még egy regénybeli történetben is megrázó szembesülni ezzel. Megrázó és egyben kijózanító.

Ezért szívből ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik ma az egyházban szolgálnak, akik vágynak a növekedésre – arra, ami Istentől jön. Ajánljuk azoknak is, akik fájdalmakat éltek át a gyülekezetben, akik tudtukon vagy akaratukon kívül olyan áldozatokat hoztak, amit nem az Isten kért tőlük. Különösen ajánljuk azoknak, akik most kezdik a szolgálatot. Nekik üzenjük, ez a könyv több, mint egy regény. Egyébként nekünk regényként is tetszett. Olyannyira beszippantott, hogy tekintélyes terjedelme és zsúfolt életünk ellenére öt nap alatt mindketten kiolvastuk.

A közmondás úgy tartja: “nem mind arany, ami fénylik.”
Nem mind arany, ami fénylik.
Nem mind igazság, ami sokaknak tetszik.
Nem minden ellenkezés lázadás.
Nem minden bólogatás engedelmesség.
Nem minden sikeres módszer kompatibilis a mennyel.
“Nem minden egészséges, ami növekszik.”

/Révész Lajos, Székesfehérvári Baptista Gyülekezet vezető pásztora és felesége, Révész Szilvia írása

Elolvasom »

2015. október 06.

Kiút a szorongásból

A szorongás megkeseríti az életünket, megfoszt nagyszerű lehetőségektől, elrabolja az örömünket és nem engedi, hogy pihenjünk. Hiába menekülünk előle, egyre növekvő teret követel.

Elolvasom »

2016. július 29.

Wendelin Van Draanen – Szerintem, szerinted

A könyv alapján készült a A változó szerelem című film.

Szeretem a váltott szemszögű könyveket, amikor a történteket mind a két fél szemszögéből megismerhetjük. Ezáltal bepillantást nyerhetünk a gondolataikba, és megláthatjuk, hogy milyen különbözőképpen gondolkodik ugyanarról a dologról két ember. Van Draanen jól használta ezt az eszközt, és nem ment el abba az irányba, hogy ugyanazt mondta el mind a két szemszögben, megőrizte a történet diverzitását és ez tetszett.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »