Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Debra Bridwell Gyermekre vágyva

2016. április 27.

A huszadik század egyik legnagyobb orvostechnikai vívmánya a mesterséges megtermékenyítés emberi alkalmazása, az in vitro fertilizáció − magyarul a lombikbébiprogram. Miután Edwards és Steptoe munkássága nyomán 1978-ban megszületett az első „üvegben fogant baba”, óriási léptekkel fejlődött az orvostudomány ezen ága. Milliónyi ember köszönheti életét az eljárás sikerének. A hátteréről azonban ritkábban hallunk.
Amint minden új tudományos felfedezés, az elősegített megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) is számos erkölcsi megfontolást vet fel. Ha csak a jogalkotást tekintjük, a lombikprogrammal kapcsolatos törvények és rendelkezések csupán a közelmúltban kerültek hatályba, pedig már Magyarországon is hat számjegyű azoknak a száma, akik az in vitro fertilizációnak köszönhetően fogantak és születhettek meg.

Nagy adóssága a nemzetközi és a hazai teológiai fakultásoknak, hogy az asszisztált reprodukció etikai, teológiai kérdéseire − többek között nehezen követhető, újabb és újabb tabukat döntögető technikai fejlődése miatt − nem szolgáltak mind ez ideig válasszal. Várjuk, hogy valaki, előáll, és érthetővé, emészthetővé teszi a hétköznapok embere számára ezt a nem kevés dilemmát felvető területet.

Másik nagy adósságunk, hogy a rohamos technikai fejlődés közepette az egymást követő lépések megoldása fontosabb, mint maga az ember, aki beavatkozásunk tárgya és befogadója.

Ki beszél vajon arról, mit érez a meddő házaspár, mit él át egy fiatalasszony, miközben vizsgálatok és beavatkozások tömkelegét végzik el rajta? Pedig korunk elterjedt betegsége a meddőség, amely a látszólag erőteljes, egészséges szervezetben is ott rejtegetheti a fogamzásképtelenség elmét, testet-lelket gyötrő baját.

gyermekre_vagyva_cover_kuzdoknek_300px
Debra Bridwell Gyermekre vágyva című könyve sokak számára segítséget jelenthet egy olyan laikus írótól, aki fáradságot nem kímélve vállalkozott a technikai és orvosi összefüggések megismerésére, hogy az általa bejárt utat a meddőség útvesztőiben elkeseredettek számára járhatóvá tegye. Nem szakkönyvet tart kezében az olvasó, de olyan ihletett, alapos munkát, amelyben személyesen megélt élményeket, ugyanakkor szakmailag is megbízható információkat kaphat a meddőség kérdéseivel kapcsolatosan.

A szerző bibliai alapokon közelít az orvosi és etikai kérdésekhez. Következetesen bemutat olyan álláspontokat, amelyeket a témában érintetteknek végig kell gondolniuk, és amelyekről személyes döntést kell hozniuk. Egyúttal bepillantást enged a meddő ember vergődéseibe is. A szenvedő emberébe, akinek az anyaméh gyümölcséért, mely a Biblia alapján „jutalom”, komoly erőfeszítéseket kell tennie, és számos nehéz döntéshelyzeten vagy éppen testi szenvedésen keresztül juthat csak el a várva várt gyermek megszületéséig.

Ajánlom e könyvet elsősorban azoknak, akiknél valami miatt még késlekedik a gyermekáldás. Segít abban, hogy helyesen lássuk a célt és a hozzá vezető utat. De abban is, hogy tudatosuljon bennünk saját felelősségünk a testünk, a házastársunk, a leendő gyermekünk és annak jövője iránt. Hogy lehetőleg csak olyasmibe vágjunk bele, amiben hiszünk, és amit később is vállalni tudunk mind erkölcsi, mind emberi szempontból. Nagy erénye az olvasmánynak, hogy a meddőség ellen folytatott küzdelmet nem egy anyajelölt egyszemélyes akciójaként írja le, hanem egy házaspár közösen megharcolt, megkönnyezett, megszenvedett útjaként. Ilyen módon házassággondozói kézikönyv is egyben.

Az író sok gyakorlati tanácsot és személyes élményt is megoszt, amelyek a „gyerekgyár” próbái és szenvedései előtt vagy között felkészítésként és támogatásként fognak hatni. Sokakat meglepetésként ér, ha elveikkel nem szimpatizáló orvosi attitűdöt, keménységet, félelmet keltő körülményeket tapasztalnak meg. A zsúfolt, túlfeszített protokoll ledarálással fenyegeti meggyőződésüket, és könnyen reménytelenné válhatnak. Számos igei biztatást olvashatunk a fejezetekben, amelyek útravalóul szolgálhatnak a nehéz küzdelemben.

Ajánlom a könyvet orvos kollégáimnak, akik valamilyen módon beszélő viszonyban vannak a meddőséggel, hogy – velem együtt − magukba nézzenek. Hiszen felelősségünk, hogy ne riasszuk el a hozzánk fordulókat (vissza a reménytelenségbe), vagy ne lépjünk túl az etikai megfontolásaikon azoknak, akiknek e szempontok fontosak. A könyv olyan lelki összefüggésekre is felnyitotta a szememet, amelyek eddig rejtve voltak előttem. A szerző saját orvosairól adott, érzelmi töltésektől sem mentes jellemrajzai elgondolkodtattak személyes szakmai attitűdjeim helyességét illetően. Új látásmóddal gazdagodtam, amely érthetőbbé tette számomra a meddő asszonyok különleges, depresszív, szívós, elrettenthetetlen, az orvosi altruizmust időnként megpróbáló viselkedését.

A kötet különlegessége, hogy a meddőség és az asszisztált reprodukció sajátos körülményeinek ismertetésén és a felvilágosító munkán kívül felvállalta a gyermekek örökbefogadásának kérdéskörét is, valamint bevezet a hasonló helyzetben lévők kríziscsoportjának szervezésébe és gyakorlati megvalósításába. Bemutatja azokat a jellemző élethelyzeteket, vélekedéseket is, amelyek a meddőséggel küzdők számára az empátia hiánya vagy az ítélkezés miatt fájdalmat okozhatnak.

Ajánlom a könyvet lelkészeknek, lelkigondozóknak, keresztény közösségek vezetőinek, akik egyenként ismerik a rájuk bízottakat, és a „gyengéket” megvédeni törekszenek, nem pedig kirekeszteni. Remélem, hogy mind többen lesznek az olyan teológusok, akik megvívnak az asszisztált humán reprodukció nevű óriással, és lelki vezetést tudnak adni azoknak, akik ebben a fontos kérdésben világosan szeretnének látni.
Ajánlom továbbá azoknak is, akik nehéz útjukon keresik az Istennel való találkozást, mert olyan kérdéseket és válaszokat találnak benne, amelyek közelebb vezethetik őket hozzá.

Dr. Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász szakorvos

Kapcsolódó termék

-20%
Debra Bridwell:

Gyermekre vágyva

Debra Bridwell bensőséges hangvételű könyve azokhoz szól, akik a meddőség fájdalmával élnek együtt. „Szeretném, hogy tudd: nem vagy egyedül” ‒ bátorítja az írónő a gyermekért küzdő sorstársait, és mély őszinteséggel tárja fel saját küzdelmeit s a vetélés miatti gyászát.
Mindeközben pedig körbekalauzol a különféle segítő módszereken: a gyógyszeres kezelésektől kezdve a mesterséges megtermékenyítéseken át az örökbefogadásig. Nemcsak bemutatja az egyes lehetőségeket, hanem alaposan mögéjük is néz: milyen etikai vonatkozásaik vannak? S vajon mit mond erről a Biblia?

Részletes adatlap »3 200 Ft 2 560 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 07.

Szégyen nélkül – Ráháb

Isten népe a Kánaán földjétől elválasztó utolsó akadály leküzdésére, a tavaszi áradástól megduzzadt Jordán folyó átlépésére készül, hogy a négy évtizedes sivatagi vándorlás után átvegye az Úrtól kapott örökrészt: az ígéret földjét. Kánaán kapuja, a falakkal körülvett jerikói erőd az ostrom órájára vár. Elolvasom »

2016. január 19.

Bibliai időutazás Francine Riversszel

Keresztyén romantikus regények? New York Times-bestsellerszerző? – a borító alapján ítélve bizonyos fenntartásokkal fogadtam a nővérem által először hazahozott Francine Rivers könyvet. De mivel ő irodalmár, neki ezt is megbocsátottuk. Ám valahogy kezdett egyre gyanúsabbá válni számomra az ügy, amikor már az egyetemista testvérem is – vizsgaidőszak közepén – harmadik napja olvasott hajnalba nyúlóan. Egy jól titkolni próbált pillanatban végül én is engedtem a kísértésnek, és azóta már több napfelkeltét izgultam át a szerző regényhőseinek társaságában.
Elolvasom »

2015. október 25.

A tékozló Isten

Lehet-e bármi újat mondani Jézus talán legismertebb példázatáról? A bevett magyarázatok a lázadó fiatalabb fiú bűnösségét szokták hangsúlyozni, ám a híres New York-i lelkipásztor szerint Jézus ismert példázatának igazi címzettje a mindenkori „idősebb testvér”, a kegyes gyülekezeti tag, aki sokkal inkább elveszett, mint a lázadó fiatalabb.

Elolvasom »

2017. október 04.

A szó elszáll, a seb megmarad?

A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a mondás. Sokszor azonban a papír rég megfakult már, míg egy-egy fájó mondat évtizedeken, sőt akár egy életen keresztül is elkísérhet minket. Adjuk és kapjuk a szavakat. Vannak olyanok, amelyek erőt és bátorítást adnak, és amelyekbe kapaszkodva önmagunk határait is túllépve hihetetlen dolgokra leszünk képesek. De akadnak olyanok is, amelyek elbizonytalanítanak, megbénítanak, lehúznak. Rejlik-e „teremtő erő” a szavakban? Befolyásolhatják-e a kimondott gondolatok mások sorsát vagy akár a saját életünk alakulását? És vajon lehet-e ezeket a sorsrontó mondatokat „hatástalanítani”? – erről beszélgettünk Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológussal.
Elolvasom »

2017. október 10.

Bizalommal a jövő felé

Bizalommal a jövő felé – a múlt emlékeire támaszkodva

 Sokat tudunk ma már a gyerekkorunk, a múltunk személyiségalakító erejéről. Foglalkozunk vele, keressük jelenbeli konfliktusaink és küzdelmeink gyökereit a múltunkban, olvasunk segítő könyveket, hallgatunk pszichológai előadásokat – és elmerülünk annak boncolgatásában: hogyan is lettünk azzá, akik most vagyunk. Elolvasom »

2015. október 06.

Határok a vezetés szolgálatában

Minden eredmé­nyes személy, csapat vagy cég azért lehet sikeres, mert a vezetés által megszabott határok ezt lehetővé teszik” – írja a szerző, aki vezetői tanácsadóként azt vizsgálja, mi szükséges az olyan céges kultúra létrehozásához, amelyben a csapatok és az egyének a lehető legjobb teljesítményre képesek.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »