Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Panov apó karácsonya és Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa?

harmat írása | 2016. november 21. A blogger további írásai »

Majdnem két hete írtam már, pedig olvastam. Na jó, csak olvasgattam: mesekönyveket, karácsonyi mesekönyveket, szép gondolatokat, és egy darab elgondolkodtató regényt.

Két mesekönyvet kaptam a Harmat Kiadótól, az egyik a “Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa?, a másik pedig Panov apó karácsonya.
Két teljesen más mesekönyv, két teljesen más illusztrátor, az egyik csodaszép, a másik pedig bájos vagy valami ahhoz hasonló. A két könyvet a hit kötheti össze, de tekinthetem akár az élet-nek. Egyikben a karácsony csodája, számunkra a Megváltó megszületésének ünnepe, az új év, egy nap, a csendesség, a meghittség van jelen, a másikban pedig az élet vége, a búcsú, az elmúlás szerepel.

Itt be is fejezem a két kötet összehasonlítását és összekapcsolását, és néhány gondolatot írok külön-külön a mesekönyvekről.

 Lev Tolsztoj népmese feldolgozására, a Panov apó karácsonya című mesekönyvre már évekkel ezelőtt felfigyeltem, de az adventi időszakban valahogy nem volt elérhető a számomra. A borítóját ismertem, ez miatt szerettem volna elolvasni. Mesekönyv, számomra elengedhetetlenül fontos az illusztrációja. Gyönyörű, letisztult képek, szép történet. Panov apó egy suszter a falujában, szeretik őt, kedvelik őt, így nem is érzi annyira a magányos életét.

“Mindig olyan sokan akartak új cipőt csináltatni vagy a régit sarkaltatni, talpaltatni, hogy Panov apónak mindig volt elég pénze kenyérre, teára és káposztára, amiből levest főzhetett. Így Panov apó szinte mindig vidám és boldog volt.”

 Szinte boldog. Karácsony közeledtével nem volt boldog. Üt magányosan a szobájában, olvasta a karácsonyi történetet, elmerengett a múlton és a történelmen, és még egy ajándékot is kikészített, amit ő adna az újszülött Jézusnak. Elbóbiskolása alatt hirtelen egy hang szólította meg:
“Panov apó! Azt kívántad, hogy megláthass, hogy betérjek a műhelyedbe és megajándékozhass. Holnap reggeltől estig figyelj,és én eljövök.Légy nagyon figyelmes, hogy felismerj, mert nem mondom meg, ki vagyok!”

Így hát az apó várt, várt. Türelmesen várt. Boldogan várt. Csalódottan várt……..

S, hogy meddig kellett várnia, hogy mi is történt valójában, az kiderül ebből a 28 oldalas csodaszép mesekönyvből.

A Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? az elmúlást szimbolizálja. A cím elolvasásakor azonnal Nanetti: Nagyapó a cseresznyefán című kedvenc könyvem jutott eszembe, pedig ez csak egy mesekönyv. A rövidke történet nagypapa és unokája beszélgetésének és kerti sétáját írja le, a beszélgetést, az elmúlás, a vég megtapasztalását. Az öt éves Veronika a nagypapa születésnapján közösen sétálnak ki a kertbe, hogy egy új ásót kipróbáljanak, s itt szembesül a kislány azzal, hogy a gyönyörű kerti cseresznyefa eltűnt. Csak a törzsének egy darabja maradt ott. S ebből a szomorú látványból, megtapasztalásból alakult ki a beszélgetés, amely az elmúlásról, a halálról szól. A földi életünk végéről. Az állatok, s a növények, s így az emberek haláláról.

“Egyszer mindenkinek meg kell halnia, aki megszületett.”

 A könyv nem ragad le itt, hanem elképzelteti a mennyországot is, amitől az öt éves Veronika boldog lesz, s megszűnnek félelmei is.

Az idős-fiatal kapcsolata, a képek segíthetnek a téma feldolgozásában, hiszen ez egy olyan terület, amelyhez nehezen nyúlunk. Amelytől félünk, ami nem várunk. De elkövetkezik mindenki életében.

Kedves könyv, játékos képekkel. Mindenképpen ajánlom azoknak a felnőtteknek, akiknek a hit fontos szerepet tölt be életükben.

Az alábbi bejegyzés az alábbi weboldalon jelent meg.

Kapcsolódó termék

-20%
Lev Tolsztoj:

Panov apó karácsonya

Réges-régen élt egy idős suszter egy kis orosz falucskában. Annyira szerették, hogy mindenki csak Panov apónak szólította. Karácsony napján épp fonott kosárszékében olvasgatott, és arra gondolt, hogy ha a Kisdeddel hozzá jöttek volna, elalhattak volna az ágyán, a kisbabát pedig betakargatta volna meleg takarójával, amikor hirtelen egy hang szólította: „Panov apó, Panov apó! Azt kívántad, hogy megláthass, hogy betérjek a műhelyedbe és megajándékozhass. Holnap reggeltől estig figyelj, és én eljövök. Légy nagyon figyelmes, hogy felismerj!” Így indul a jó, öreg suszter karácsonya, amiről ez a gazdagon illusztrált, az orosz tél hangulatát idéző kötet mesél.

Részletes adatlap »2 900 Ft 2 320 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

harmat írása | 2016. január 28.

„A hangszerek mi vagyunk” – Könyv a Bolyki Brothersről

Nem mi vagyunk a lényeg, hanem Isten áldása rajtunk. „Elhívásunk van” – vallja a négy Bolyki fivér, akiknek az énekegyüttese hungarikum. Nemcsak magas színvonalú művészetük és kivételes humoruk, játékos kedvük miatt, hanem mert nem a showbiznisz, hanem Istenben megélt testvériségük tartja össze és lendíti előre őket.

Elolvasom »

Czap Villő írása | 2017. szeptember 25.

Mihez kezdjünk egy akaratos gyerekkel?

Ordítozik. Kiakad. Tombol. Fenyegetőzik. Alkudozik. Várat magára. Csak azért is csinálja. Megsértődik. Nem beszél. Elbújik. Ismerős Önnek is? Akkor van egy jó hírünk: a probléma kezelhető. Elolvasom »

Fölkerné Kosztyu Viola írása | 2017. március 28.

Francine Rivers: Skarlátvörös fonal

Rég nem tapasztaltam már azt az érzést, ami most ismét hatalmába kerített: számoltam vissza a napokat, hogy mikor jelenik meg a könyv és mikor olvashatom végre el, Francine Rivers eddigi kötetei ugyanis annyira mélyen a szívembe vésődtek, mint ahogy csak nagyon kevés történet. Nagy örömmel vettem tehát kezembe ezt az új kötetet is, ami ismét egy csodás álomba ringatott néhány órára. 

Elolvasom »

harmat írása | 2016. július 29.

Francine Rivers: Megváltó szeretet

A könyv hangulatáról, stílusáról:

Az ember erről a könyvről sok mindent gondolhat. A borító és a fülszöveg első sora alapján eszünkbe juthat, hogy talán kicsit történelmi beütésű lesz. A fülszöveg többi része alapján az villanhat be, hogy “egy újabb Danielle Steel-szerű történet”. Gondolhatunk arra, hogy valaki megint összecsapott egy romantikus történetet némi drámával fűszerezve. Ha ezek közül bármelyik eszedbe jutott, hatalmasat tévedtél.

Nagyon komoly és mély témákat boncolgat a könyv, bátran nyúl hozzá a gyermekbántalmazáshoz, a nők bántalmazásához, a prostitúcióhoz, ráadásul jól is ír róla az írónő. Egy percig sem éreztem azt, amit sok más írónál igen, hogy mintha egy témát nagyon rám akarnának tukmálni, holott még az írónak sincs semmi köze az egészhez. Ez most valami más volt. Ha röviden kellene jellemeznem, azt mondom, nemhogy ilyen, de még ehhez hasonló könyvvel sem találkoztam soha.

A Megváltó szeretet tanít minket. Hinni és szeretni tanít. Míg a világ azt sulykolja belénk, hogy mind pótolhatók vagyunk (munkahelyen, párkapcsolatban, stb.), ez a könyv megmutatja, hogy mindenki pótolhatatlan valaki számára. Ha a szeretetet tanítanák, biztosan ez lenne a tankönyv.

Elolvasom »

harmat írása | 2015. október 07.

Transzcendens etűdök – Hegedűs Endre zongoraművésszel beszélget Ferenczi Andrea

A művésznek oda kell ajándékoznia egész életét, hogy a korszak, s a művek életre keljenek, a valóság felmutatásával vallomásként, himnuszként, védő- vagy vádbeszédként megszólítsanak… – vallja az egyedülálló Chopin és Liszt interpretációiról ismert zongoraművész. Melléklet: Hegedűs Endre új, válogatás CD-je.

Elolvasom »

harmat írása | 2016. július 28.

Philip Yancey: Az imádság

Szeretem Yancey könyveit. Talán mindegyiket olvastam is, melyek magyar nyelven megjelentek. Azonosulni tudok harcaival, gondolataival. Őszintesége, képmutatástól mentes hite hitelessé teszik számomra írásait.

Új könyvében a keresztény élet egyik legfontosabb területéről az imádságról ír. Nem teológusként, sem lelkipásztorként, hanem – ahogyan önmagát nevezi – Isten kereső zarándokként közelít a témához. Nem egy tökéletes imádkozó ember áll előttünk, hanem egy olyan férfi, aki saját harcain, kudarcain, kétségein és győzelmein keresztül tanul imádkozni.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog » Ismerje meg a Harmat kiadó bloggereit »