„A könyv letudva, kilőve, pipa! Bármilyen okból vetted is kezedbe, azért imádkoztam, hogy segítsen arra a csodálatos Istenre figyelned, aki úgy szeret téged.”- írja az egyik szerző a könyv utolsó lapjain. Imái meghallgattattak. Igazából csak azért vette kézbe ezt a könyvet, hogy egy ifjúsági csoportnak szánt előadássorozatra felkészüljek, de pár oldal után már nem tudtam külső szemlélőként jelen lenni, és nem másokra gondoltam, hanem magamra. Engem szólított meg Isten ezen a könyvön keresztül.
Talán nem is maga a „7 lépés” a nagy durranás ebben a műben, hanem ahogyan „körbejárja” a témát, és kedvet csinál ahhoz, hogy elinduljunk, vagy éppen továbblépjünk az Isten útján. Olyan alapfogalmakat feszeget, mint szeretet, bibliaolvasás, imádság- sokszor görbe tükröt tartva megszokásainknak. Sok-sok példán
keresztül mutatja be, hogy lehet másként, lehet jobban. Az elmélyítést kérdéssorok segítik, ez a könyv egyben munkafüzet
is.
Humorral át-meg átszőve olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyeket érdemes kiírni, és jól látható helyekre tűzni. Például: „A
kormány mögött csak egy sofőr lehet (kivéve, ha nős vagyJ): vagy te vagy Isten.” Vagy egy másik: „A világnak nem arra van
szüksége, hogy lásson keresztényeket Istenért cselekedni- arra van szüksége, hogy lássa Istent cselekedni a keresztények által.”
A 3 szerző csodálatos isteni magasságokat tár az olvasók elé, mint lehetőségeket, folyamatosan erősítve azt, hogy te is képes vagy rá, neked is menni fog, csak indulj! Egy szakácskönyv arra való, hogy ha szeretnék enni egy adott étel, kikeresem benne, és elkészítem. Sokszor azonban az elkészítés módja túl bonyolult, vagy az alapanyagok beszerezhetetlenek. De ez olyan szakácskönyv, amely azonnali késztetést váltott ki belőlem, hogy most, azonnal ennem kell ilyeneket, és már megyek is bevásárolni, hiszen bárki elkészítheti ezeket a finomságokat!
Mindezeken felül ki kell emelnem a fordító (Szőczy János) zsenialitását: többször kellett magamban tudatosítanom, hogy külföldi szerzők művét olvasom, mert „annyira magyar”. Nem csak, hogy végig gördülékeny a stílus és lazán jópofa a szóhasználat ott, ahol kell, hanem magyar. Nyilván nagy nyelvtudással-és nem kisebb rutinnal kell rendelkezni ahhoz, hogy magyarul így adjunk vissza valamit: „teveled nem ér fel tevefej tétova veleje”, hiszen kevéssé valószínű, hogy a szerzők a mi „rímhányó” Romhányinkat idézték volna az adott helyen….
Ez az a könyv, melyet minden istenkereső vagy az Ő útján járó középiskolásnak el kell olvasnia, de azoknak is nagyon hasznos, akik már régóta fiatalok. Mindaddig, míg e földi vándorutat járjuk, vezetésre van szükségünk, és választhatunk-e jobb vezetőt, mint a Világmindenség Urát? Szinte hihetetlen, de tény: a világ Ura szívesen vezet téged. Ideje, hogy kipróbáld, és minél jobban megtapasztald az Ő vezetését! Nulladik lépésként olvasd el ezt a könyvet!
Fodor Ákosné Anna
Lapozzon bele