A cambridge-i irodalomprofesszor, író és kritikus leghíresebb könyvében „alulnézetből” láttatja a világot. Az ember ősi ellenségével szemben a szatíra fegyverét alkalmazza, jelezve, hogy félelmetesen komoly, mégsem rémületes valósággal van dolgunk.

A tapasztalt főördög leveleiben időszerű, huszadik századi tanácsokkal látja el a kezdő kísértőt: hogyan térítse le a jó útról a gondjaira bízott fiatalembert. 

„Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy megtartsuk a poklot (vagy a földet), nem fogjuk meglátni a mennyet; ha elfogadjuk a mennyet, nem tarthatjuk meg a pokol legkisebb és legmeghittebb emléktárgyait sem” – írja C. S. Lewis képzelet és tapasztalat szőtte allegorikus mese-regényében.

Vélemény a könyvről

A szemfüles megfigyelőnek biztos feltűnik a könyv elején található ajánlás, mely szintén barátjának szól. A kölcsönös befolyás és hatás egyértelműen érezhető a két írói szellemiségnek legismertebb alkotásaikban (Gyűrűk ura és Narnia krónikái), a szereplőfigurákban és a cselekmény alakulásában. Ha leegyszerűsítjük a történeteket, akkor mindkét esetben a jó és rossz harcát láthatjuk, ahol hosszas várakozás után előkerül a megváltó-kiválasztott, aki áldozatával békét hoz a világra.

Mint irodalomtudós, stílusos eszközzel próbált magyarázattal szolgálni a felvetésekre, kritikusai kiváló elmének és nagyszerű előadónak tartották, akinek bámulatos logikai okfejtése élénk stílussal ötvöződött. Poszt-keresztényi meggyőződésének több vallási témájú írásában is hangot adott, mint például:
A szenvedés problémája, Keresztény vagyok!, A szeretet négy arca, valamint a már említett Csűrcsavar levelei.

Hogy ki is lenne hát ez a titokzatos Csűrcsavar? Talán segít, ha felsorolom néhány szinonimáját: kísértő, a gonosz szellem, patás, pokol ura, Lucifer, Belzebub’ egyszóval ő maga az ördög, az örök kísértése az emberiségnek. Akárcsak Madách Luciferje, Lewis Csűrcsavarja is a felvilágosult, modern eszmékben jártas gonoszt testesíti meg, aki módszeresen követi a civilizáció fejlődését. Csűrcsavar bölcs nagybácsiként barátságos stílusban szemezgeti A-tól Z-ig ifjú utódjának a bűnre csábítás művészetét. A könyv stílusa mondhatni lehengerlő és gyanútlan olvasó észre se veszi, s máris a végénél jár a rövidke olvasmánynak.

Csűrcsavar levelei tehát az alvilágból szólnak a szintén alvilági illetőségű, ám kissé ügyetlenebb ördög-tanoncnak, aki épp, hogy csak gyakorolja a bűnre csábítást. Nem is gondolnánk milyen kemény munka és figyelem áll e „foglalkozás” hátterében, merthogy a szemérmetlen emberi faj állandó visszaesőnek számít! Gaztettét folyamatosan megbocsátja a Mindenható és megint kezdhetik elölről fáradtságos munkájukat az Ürömvölgyi testvérek. – Írta: Pletner Katalin. A teljes cikk itt olvasható »

C. S. Lewis

C. S. Lewis (1898-1963) angol irodalmat tanított Oxfordban, s széles irodalmi repertoárjával nemzetközi hírnevet szerzett magának. Szépírói és akadémiai munkássága egyaránt jelentős. Írt gyermekmeséket, fantasztikus regényeket, de irodalomkritikái, irodalomtörténeti és apologetikai művei is közkedveltek.