Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Figyelni tanít | Molnár Illés írása Thoma László Füst – Túlélni a traumát című kötetéről

2020. január 21.

Figyelni tanít

Az első mondatoktól kezdve magával ragad a figyelme. Kifelé és befelé is. Az utca arcaira, mondataira, ritmusára és saját érzeteire, emlékeire, érzéseire. Ezen a rendkívül precíz, mégis közvetlen és érzékeny nyelven meséli el egy református lelkész, hogyan élte túl azt a kollégiumi tűzvészt, amit minden józan mérlegelés szerint elhanyagolható esélye volt túlélni.


2019. január 23-án leégett a Ráday utcai kollégium. Thoma László, a Gazdagréti Református Gyülekezet lelkésze aznap este a könyvtárban dolgozott. Ami ezen az éjjelen történt, az nemcsak a szerző és a kollégisták életén hagyott maradandó nyomot, de az egész magyar református egyházén is.

Visszaemlékezés, újraátélés, gyógyulástörténet, számvetés, belső leltár: egyéni és közösségi szinten is sok rétege van ennek a rövid és lendületes szövegnek. Sok könyv jelenik meg traumákról, de kevés történet nyújt ennyire kézzelfogható segítséget: a szerzője nyilvánvalóan sokat tud az emberi lélekről, itt pedig mindezt a tudást működésben láthatjuk.
A tudást arról, hogy a gyógyulás nem parancsra történik, de még csak nem is igyekezet kérdése. Ha elfojtjuk a gyászt és a haragot, mert ezt várják tőlünk, ha egy ki nem tisztított sebet ragasztunk le sebtapasszal, az nem gyógyul, csak elfertőződik, és a helyzet egyre rosszabb lesz. „Ahhoz, hogy majd meg tudjak bocsátani, most haragudnom kell” – írja. Mert félreértés, hogy a keresztény – különösen, ha lelkész – nem haragudhat. És nem kereshet felelősöket.

A szerző református lelkészként féli Istent és szereti az embereket, de nem fél az egyházat és az államot kritikával illetni, számonkérni, ha kell. Írástudóként tisztában van a szavak erejével, ezért sosem vagdalkozik, de nem is kerülgeti a forró kását. Dalszerzőként és zenészként jó ritmusérzékkel, sodró lendülettel meséli saját történetét. Gyakorlott futóként nem áll meg félúton: a rajttól a célig magával visz minket. Pszicho- és bibliodráma-vezetőként tisztában van vele, hogy a jól elmondott történetnek gyógyító és karakterformáló ereje van. Keresztényként pedig tudja, hogy minden trauma egyetlen gyógyítója a Megváltó, aki a végső, legnagyobb traumát élte át értünk.

És ahogyan Ő sem a vasárnapi feltámadással kezdte, úgy nekünk is meg kell élnünk a magunk péntekeit, hogy eljussunk saját, új életet hozó vasárnapunkhoz. Nem spórolhatjuk meg, még akkor sem, ha mi is úgy járunk, mint a könyv szerzője: „Ott tartok, ahol éppen vagyok. Sosem leszek az, aki előtte voltam.” Az újjászületéssel ugyanis vajúdás is jár.

A könyv ezért nemcsak azoknak fontos, akik érintettek a kollégiumi tűzben, kötődtek az épülethez, intézményhez, hanem mindenkinek, aki átment már olyan krízisen, ami maradandó károkat okozott az életében. Ami nem eresztette, ami kitörölhetetlenül a részévé lett. Thoma László traumatörténete nem receptkönyv, de segít és bátorít, hogy mi is merjünk tudatosak, figyelmesek és őszinték lenni magunkkal, felebarátainkkal és Istenünkkel.

Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. Nehéz ugyanis őszintén beszélni egy olyan tapasztalatról, amire hiányoznak a szavaink, és az élmény megcsomósodott zárványt képez bennünk. A gyógyulás útja, hogy új nyelvet találjunk erre az elhallgatott, elbeszélhetetlen tapasztalatra. Ezt találja meg a könyv talán legfontosabb (mély)pontján, egy felfakadó panaszimádságban a szerző, ahol Isten szemére veti: „Rohadtul nem voltál sehol!” Ez az a pillanat, amikor az ember feje koppan a medence alján. Csak ezután kezd el működni a kegyelem felhajtóereje.

És ettől más, ezért több ez a vékony kötet, mint a keresztény és/vagy önsegítő irodalmak zöme: nem magyaráz, hanem történetet mesél. Nem várja az olvasótól, hogy megtanulja, elsajátítsa az olvasottakat, azok észrevétlenül ivódtak be: a könyv olvasása közben azon kapom magam, hogy keresem az utca ritmusát, jobban figyelek másokra és magamra is. És ez az igazán jó könyv ismertetőjele: miután becsuktuk, máshogy látjuk a világot és benne magunkat.

MOLNÁR ILLÉS
költő, kritikus

Kapcsolódó termék

-20%
Thoma László:

Füst

Thoma László rövid lélegzetvételű, megrázóan őszinte és nyers vallomásában a traumát átélt ember belső vívódását, „pokoljárását” mutatja be. A 2019-es Ráday utcai református kollégiumi tűzből megmenekülve szembe kell néznie az élet törékenységével és saját tehetetlenségével, lelkészként pedig hitének megrendülésével is meg kell küzdenie. A szerző arra bátorítja olvasóit, hogy a gyógyulás érdekében merjék valóságosan is megélni a traumával jelentkező érzéseket, a fájdalmat és a haragot, hiszen minden új kezdet vajúdással és a régi hozzáállás átalakulásával jár.

Részletes adatlap »1 980 Ft 1 585 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2017. szeptember 12.

Luther zsoltármagyarázata

A reformáció 500. évfordulója kapcsán jelentette meg a Prudex és a Harmat kiadó közösen Luther Márton 147. zsoltárhoz írt kommentárját. A könyvecskét 1531-ben írta a reformátor Hans Lösernek, Szászors...

Elolvasom »

2015. október 07.

Keresztény vagyok

„Mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk: melyik ajtó az igazi, s nem azt, hogy melyik tetszik a legjobban a színe vagy a burkolata alapján. Magyarán, a kérdés soha ne az legyen: Kedvelem-e ezt az...

Elolvasom »

2019. január 30.

„Valaki kell, hogy szeressen, amikor kell, megöleljen…”

„Valaki kell, hogy szeressen, amikor kell, megöleljen…” dudorászom, miközben azon gondolkozom, mit is írhatnék az „Ölelj át!”-ról. Aztán rájövök, hogy igen, pont erről van szó. Kell, hogy legyen melle...

Elolvasom »

2015. október 06.

Az 5 szeretetnyelv: Kamaszokra hangolva

Sohasem volt izgalmasabb és nehezebb feladat kamasznak lenni és kamaszt nevelni, mint napjainkban, a globális társadalom új távlatai és veszélyei közepette. A világ nagyot változott, de – minden látsz...

Elolvasom »

2016. október 19.

Hit és kételkedés – a szerző ajánlója

Miért engedi Isten a szenvedést?...

Elolvasom »

2015. december 11.

Kegyelem itt és most – Bibliai üzenetek 365 napra

„Hogy mi a jó benne? A mindennapi áhítat, amelyet egy hullafáradt ötödikes is képes átfutni, mielőtt lekapcsolja az éjjeli lámpát. És ha átfutotta, jó eséllyel meg is ragad benne valami, mert hozzá és...

Elolvasom »
Még több könyvajánló blog »