Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Keresztények és a politika

2015. október 07.

A szerző ötféle megközelítésben mutatja be, miként viszonyulhatnak a keresztények a kormányhoz, illetve az egyház az államhoz. Számos történelmi példát kínál hit és közélet viszonyára, köztük a legutóbbi amerikai elnökválasztás tanulságait is elemzi, amelyben Istent igencsak belekeverték.

A Brezsnyev-korszakban, a hidegháború csúcspontján Billy Graham ellátogatott a Szovjetunióba, hogy állami és egyházi vezetőkkel találkozzon. A nyugati világ konzervatívjai élesen bírálták, amiért rendkívül udvariasan és tisztelettel bánt az oroszokkal. Prófétaként kellett volna fellépnie, és el kellett volna ítélnie az emberi jogok és a vallásszabadság sárba tiprását, hangoztatták. Egy kritikus hang így fogalmazott: „Dr. Graham, most ötven évvel visszavetette az egyházat!” Graham lehajtotta a fejét, és azt felelte: „Nagyon szégyellem magam, ugyanis minden erőmmel azon voltam, hogy kétezer évvel vessem vissza.”

Vélemény a könyvről

Yancey azt írja, hogy Jézus nem arra hívta tanítványait, hogy keresztény országot hozzanak létre. Ma, amikor Magyarországon is egyre jobban felerősödnek azok a hangok, amelyek a kereszténység hatalomvesztésében látják a problémák gyökerét, talán érdemes végiggondolni, hogy vajon az egyháznak, a keresztényeknek az-e a küldetésük, hogy törvényi, hatalmi keretek között erőszakkal is akár, de „kereszténnyé” tegyenek egy társadalmat, vagy egy országot? A felülről lefelé történő „megtérítés” elhelyezhető-e egy keresztény teológia tárgykörében? Biztos, hogy az egyház térnyerése eredményezi a társadalom megújulását?

A Yancey-könyv megerősített abban a meggyőződésemben, hogy Jézus mozgalma, a tanítványság egy alulról szerveződő, a társadalmi kereteket szétfeszítő, mozgásban lévő, a környezetére a szeretet és az elfogadás, a bizonyságtétel erejével hatást gyakorló mozgalom. Kis kovász keleszti meg az egész tésztát. 12 tanítvány indul útnak, hogy egy világvallás szülessen. A szántóföldbe rejtett kincs, vagy a mustármag, ami nagy fává növekszik. Kicsiből naggyá váló. Ennek a mentén, szerintem Yancey-vel ebben egyetértve, a társadalom megújulása nem az egyházak hatalomra jutása által történik. Nem a hatalom szavával. A keresztények alkotják a kovászt, ami megkeleszti a tésztát. Ha nem kel meg a tészta, akkor nem az a gond, hogy nincs elég hatalmunk, hogy megparancsoljuk a tésztának, hogy megkeljen, hanem az, hogy nem vagyunk kovász. Az egyház megújulása indít el egy ébredési hullámot a társadalomban. Ehhez pedig nem kell hatalom, sőt, lényegében a világi hatalom is így lenne képes megtisztulni, újraszerveződni, átalakulni.

A másik érdekes gondolat, amire Yancey rámutat, hogy az általa „polgári vallásnak” nevezett gondolkodás mindig a jó társadalmi megítélés szerint választ magának vezetőket. Legyen gazdag, legyen erkölcsös (legalábbis látszatra), legyen tanult és befolyásos, megfontolt, tekintélyt parancsoló. Viszont, ha az első keresztényeket megnézzük, sok minden elmondható róluk, de az nem, hogy megfelelnének az úgynevezett „polgári vallásosság” elvárásainak. Vámszedők, bukott farizeusok, és halászok alkották az egyház első vezetőségét. Jézus maga is csupán egy vidéki ács fia volt. Kinézettek és megvetettek. Mondhatnám, a legkisebb mértékben sem voltak kompatibilisek koruk „polgári vallásosságával”. Mégis így feszítette szét az új a régit. Így lesz a tanítványi kör só és világosság. – Megjelent az ujrgaondolo.hu könyvkritikájában

Philip Yancey

Hivatásos újságíróként számos magazinnak dolgozik; írásai többek között megjelennek a Readers Digest, a Saturday Evening Post, a National Wildlife és a Christianity Today oldalain. Jelenleg utóbbi lap egyik főszerkesztője. Műveit 25 nyelvre fordították le, és több mint 14 millió példányban adták el szerte a világban.

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-50%
Philip Yancey:

Keresztények és politika – Kelletlen barátság

A szerző ötféle megközelítésben mutatja be, miként viszonyulhatnak a keresztények a kormányhoz, illetve az egyház az államhoz. Számos történelmi példát kínál hit és közélet viszonyára, köztük a legutóbbi amerikai elnökválasztás tanulságait is elemzi, amelyben Istent igencsak belekeverték.

Részletes adatlap »1 500 Ft 750 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2016. október 19.

Hit és kételkedés – a szerző ajánlója

Miért engedi Isten a szenvedést? Elolvasom »

2018. január 18.

Könyvbemutató: Keserűből édeset – Istennel a kríziseken át

„A válsághelyzetben hozott döntéseknek sorsfordító erejük van.”

A Harmat Kiadó szeretettel meghívja Révész Szilvia Keserűből édeset – Istennel a kríziseken át című könyvének bemutatójára.

A szerzővel Győri Virág, a Family magazin főszerkesztője beszélget.

Időpont: 2018. január 26., péntek 18 óra

Helyszín: a Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet és Közösségi Ház előadóterme (1077 Budapest, Wesselényi u. 53.)

 

Keserubol_edes_meghivo_vegleges_elonezo

2015. október 06.

A házasságról – illúziók és félelmek helyett kiteljesedés

Hogyan lehetne lemondani a harmonikus házasság kedvéért a társadalom olyan kitüntetett alapértékeiről, mint az egyéni szabadság, az autonómia és az önmegvalósítás? Hagyjunk fel minden idealista elképzeléssel (leendő) párunkkal kapcsolatban? Tényleg nem létezik a „tökéletes lelki társ”?

Elolvasom »

2016. július 28.

Philip Yancey: Az imádság

Szeretem Yancey könyveit. Talán mindegyiket olvastam is, melyek magyar nyelven megjelentek. Azonosulni tudok harcaival, gondolataival. Őszintesége, képmutatástól mentes hite hitelessé teszik számomra írásait.

Új könyvében a keresztény élet egyik legfontosabb területéről az imádságról ír. Nem teológusként, sem lelkipásztorként, hanem – ahogyan önmagát nevezi – Isten kereső zarándokként közelít a témához. Nem egy tökéletes imádkozó ember áll előttünk, hanem egy olyan férfi, aki saját harcain, kudarcain, kétségein és győzelmein keresztül tanul imádkozni.

Elolvasom »

2016. július 28.

12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt

A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak rendelkezésre arról, hogy hány házasság végződik válással, és számuk évről évre emelkedik. Az 1980-as években 35% körüli volt ez az arány, ami azt jelenti, hogy 1000 házasságra 350 válás jutott, de a 2000-es években már az 50%-ot is átlépte. Napjainkban pedig már a válások oldalára billen a mérleg.
Az emberek többsége azért köt házasságot, mert úgy hiszi, hogy ez a boldogság kulcsa.
Az „Akkor leszek boldog, ha megházasodom”, vagy a „Boldogan élünk, amíg meg nem halunk” kijelentés becsaphat bennünket. Biztos, hogy kellőképpen felkészültek vagyunk a házasságra? Képesek leszünk együttműködni annak érdekében, hogy házasságunk kiegyensúlyozott legyen?

12_dolog_eskuvo_elott

Elolvasom »

2018. október 18.

Philip Yancey Magyarországon!

Magyarországon járt Philip Yancey, korunk egyik legnépszerűbb keresztény írója Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »