Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Kerülő utak a boldogsághoz

2015. október 07.

Az igaz barátok hatása valamiképp meglátszik az ember életén – összegezhetnénk egyetlen mondatban Philip Yancey legújabb könyvének mondandóját, amelyben szellemi mentorairól készített portréit tárja elénk.

A bemutatott személyek nem csupán a szerzőt győzték meg arról, hogy éltek a földön olyanok is, akik a törvény mellett a kegyelmet, az ítélkezés mellett a szeretetet, a szenvedély mellett az értelmet is ismerték.

Közülük néhányan a világra is komoly hatással voltak. Hűségesen követték a belső hangot, s nézeteikkel kiálltak a nyilvánosság elé. Mások egy köteg papírlap mellé telepedve tekintettek vissza életükre, s jegyezték le gondolataikat az utókor számára. Akad köztük japán, holland, orosz, indiai, angol és észak-amerikai. Hagyományos értelemben nem mindannyian keresztények, sőt egyikük, Mahatma Gandhi el is utasította a keresztény hitet. Jézussal való találkozásuk azonban mindnyájukra maradandó hatást gyakorolt.

Vélemény a könyvről

Nagy izgalommal kezdtem ennek a fent megnevezett könyvnek az olvasásához. Érdekes szellemi kalandnak ígérkezett olyan emberekről olvasni, mint Martin Luther King, Chesterton, Tolsztoj és Dosztojevszkij, vagy éppen Gandhi. Legalábbis én ennyit ismertem abból a 13 emberből, akikről Yancey úgy ír, mint akiket szívesen magával vinne, ha a szkeptikusok vagy egy másik vallás képviselői meghívnák konferenciájukra, hogy megmagyarázza miért hisz Istenben.

Bevallom már a neveket olvasva is csodálkoztam, hogyan kerül például Gandhi, akiről tudtam, hogy elutasította a keresztyénséget, vagy Martin Luther King, aki házasságtörő volt, egy keresztyén ember példaképei közé? Mit taníthat nekünk a törvényeskedő és abba belefulladó Tolsztoj, aki szerette Istent, de a családja iránt képtelen volt szeretetét kifejezni? Azután vannak a könyv “szereplői” között sikeres keresztyén írók, akik a siker oltárán feláldozták házasságukat. Van olyan ember közöttük, aki nem jár istentiszteletre, hanem otthon éli meg a keresztyénségét – lehet ilyen? Szóval, mit lehet ezektől az emberektől tanulni? – Részlet Szabó Róbert János könyvkritikájából

Philip Yancey

Philip Yancey az amerikai Wheaton College-ban, majd a Chicagói Egyetemen szerzett diplomát. Hivatásos újságíróként számos magazinnak dolgozott; írásai többek között megjelentek a Readers Digets, a Saturday Evening Post, a National Wildlife és a Christianity Today oldalain. Jelenleg utóbbi főszerkesztője. Könyveit 25 nyelvre fordították le, s több mint 14 millió példányban adták el szerte a világban. Művei közül tizenkettő részesült rangos nemzetközi elismerésben.

Kapcsolódó termék

-20%
Philip Yancey:

Kerülő utak a boldogsághoz

Az igaz barátok hatása valamiképp meglátszik az ember életén – összegezhetnénk egyetlen mondatban Philip Yancey legújabb könyvének mondandóját, amelyben szellemi mentorairól készített portréit tárja elénk. A bemutatott személyek nem csupán a szerzőt győzték meg arról, hogy éltek a földön olyanok is, akik a törvény mellett a kegyelmet, az ítélkezés mellett a szeretetet, a szenvedély mellett az értelmet is ismerték. Közülük néhányan a világra is komoly hatással voltak. Hűségesen követték a belső hangot, s nézeteikkel kiálltak a nyilvánosság elé. Mások egy köteg papírlap mellé telepedve tekintettek vissza életükre, s jegyezték le gondolataikat az utókor számára. Akad köztük japán, holland, orosz, indiai, angol és észak-amerikai. Hagyományos értelemben nem mindannyian keresztények, sőt egyikük, Mahatma Gandhi el is utasította a keresztény hitet. Jézussal való találkozásuk azonban mindnyájukra maradandó hatást gyakorolt.

Részletes adatlap »3 500 Ft 2 800 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2016. április 29.

Megbocsátani?

A megbocsátás szó hallatán többségünknek a vallás jut eszébe, és hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rá, mint ami életünket nem nagyon érinti. Ritkán gondolkodunk el azon, milyen szerepe van életünkben, és még kevésbé jut eszünkbe, hogy aki hajlandó és képes megbocsátani, annak kapcsolatai jobbá és teljesebbé válnak, ő maga pedig testileg és szellemileg is egészségesebb lesz. McCullogh, Sandage és Worthington könyvükben arra keresik a választ, hogy a pszichológia szerint hogyan válhatunk olyan emberré, akinek az élete a megbocsátásra épül. Választ próbál adni arra a kérdésre, hogy milyen tényezők állnak a megbocsátásra való képesség hátterében: képzelőerő, érzelmi fejlettség, motiváció és empátia – annak felismerése, hogy mi is hibázunk, bántunk másokat, és szükségünk van a megbocsátásukra, ahogy az ellenünk vétkezőknek is szüksége van a mi megbocsátásunkra.

A könyv körüljárja, hogy milyen kapcsolatban van a megbocsátás az erkölcsi érzékkel, a racionális gondolkodással, hogyan formálja az emlékezet és az emberi értelem. Vizsgálja a sérelmekre adott reakciókat és rámutat, hogy a három leggyakoribb emberi reakció – a neheztelés, a cinizmus és az ellenünk vétő hibáztatása életünk minden problémájáért – teljesen hatástalan és hosszú távon a megbocsátás útjában áll.

megbocsátásA könyv nagyon gyakorlati jellegű, minden fejezet végén gyakorlatok segítik azt, hogy saját életünkben is kipróbáljuk a leírtakat és megfigyeljük magunkon a változást. Mindezt a szerzők saját életükből hozott példákkal is alátámasztják, és saját hibáikat, gyengeségeiket vállalva segítenek minket abban, hogy elinduljunk a megbocsátás útján. Kitérnek arra is, hogyan adhatjuk tovább gyermekeinknek a megbocsátásra való képességet, valamint rámutatnak a megbocsátás gyógyító hatására családok és közösségek esetén.

A magyar kiadáshoz Túry Ferenc írt előszót, üdvözölve a téma bekerülését a humán tudományok hiteles fogalmai közé. A köszönetnyilvánításban a szerzők a témával kapcsolatos személyes indíttatásukat tárják fel, az előszóban a vallás és a pszichológia megbocsátás-fogalmának összeegyeztethetőségét hangsúlyozzák.

Hasznos gyakorlati olvasmány lehet mindazoknak, akik úgy érzik, eleget dédelgették már sérelmeiket és szeretnék letenni ezt a terhet; azoknak, akik javítani szeretnének kapcsolataikon; laikusoknak, akik szeretnének megtanulni megbocsátani és szakmabelieknek, akik szeretnék elkísérni őket ezen az úton.

/Megjelent a pszichologia.com könyvajánlójában./

2016. szeptember 02.

Híres barátok társaságában

Nyári olvasmányélményem: Tolkien és C. S. Lewis – egy híres barátság története

A nyári szünidő sok minden más mellett a barátságok ápolásának időszaka. Balatoni nyaralásaimra gondolok például – nem is emlékszem olyan nyárra, hogy ne futottam volna össze valamilyen jó baráttal, vagy a jó barátom jó barátjával, előre megbeszélve vagy váratlanul, egy közös strandolásra vagy közös sátrazásra, egy sülthalvacsorára meghívóként vagy meghívottként, egy szabadtéri hangversenyen vagy vásáron.
Elolvasom »

2015. november 19.

Az 5 szeretetnyelv: Kamaszokra hangolva

Ha hamis hegedűszót hallunk, érdemes elgondolkoznunk, hogy a zenész tehetségével, vagy a hegedű hangolásával van-e baj. Rosszul hangolt hangszerrel szinte lehetetlen nem disszonáns zenét játszani.

Elolvasom »

2016. december 14.

Visszhang a sötétségben

Talán az idei évben ennek a könyvnek a megjelenését vártam a legjobban, Az oroszlán jele-trilógia első kötetének (Hang a szélben) magával ragadott a hangulata, a karakterek jelleme, s leginkább a mondanivalója, így nem volt kérdés, hogy amint megjelenik, elolvasom a folytatást is.
Elolvasom »

2016. február 05.

Transzcendens etűdök

A 2016-os Házasság hete házaspár arca Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és felesége, Hegedűs Katalin.

„Ahogy kéz a kézben haladunk közös életünk útján, mélységeket és magasságokat éltünk és élünk meg. Kölcsönösen a másik boldogabbá tételének vágya vezet bennünket. Házasságunk kettőnk »műalkotása«, mely sok-sok türelmet, odaadást és bizony sokszor lemondást igényel. De megéri!

Elolvasom »

2018. február 14.

A gombolyagtól és a „semmi” dobozig – Különbözőségeinkről élményszerűen

 
A könyv szerkesztőjének, Sinkáné Zombory Katalinnak az ajánlója

Megjelent a 2018-as Family Házasság különszámban

 

„Óriási fazon! Alapvető, száraz pszichológiai tényeket fantasztikus stílusban közvetít. Érdemes megnézni és tanulni tőle” – írta nekem e-mailben egy ismerősöm (egy lelkészfeleség) vagy hét éve Mark Gungorról, és egy YouTube-videót linkelt is hozzá. Azóta a videó nézettsége jócskán meghaladta az egymilliót, és biztos vagyok benne, hogy nem csak lelkészfeleségek kattintottak a linkre, hogy tanuljanak ettől az „óriási fazontól”.

Mióta Gungor első magyar nyelven megjelenő könyvének a szövegével foglalatoskodom, legközelebbi kapcsolataimban nemegyszer idézek belőle. Mivel a Férfiagy, női agy – Isten hozott egy jobb házasságban! című kötetben alapvetően a házasságról van szó, leginkább a férjemmel való beszélgetéseinkben kezd szófordulattá válni: „Gungor azt írta erről, hogy…” – mondom én, vagy: „Ezt is Gungornál olvastad?” – kérdi ő. Persze egyszerűsítené a helyzetet, ha a férjem elolvasná a művet, azonban a szerző kifejezetten óv attól, hogy ilyesmire kérjem. Indokolja is: „Egy férfi szemében egy kapcsolati témával foglalkozó könyv elolvasása valahol egy szinten mozog a gyökérkezeléssel és a végbélvizsgálattal.” Így inkább maradok a rövid részek idézésénél, az talán kevésbé fájdalmas.

A minap férjem édesanyjával beszélgettünk. Egyik témáról ugrottunk a másikra, miközben a konyhában tevékenykedtünk, és a gyerekek is ott lábatlankodtak – ahogy lenni szokott. A helyzet eszembe juttatott egy részt a könyvből, amit meg is osztottam az anyósommal. Idézem: „A nők mindig gondolkodnak, és sokszor gyakorlati dolgokról. A férfiak ezzel szemben óránként körülbelül öt percig gondolkodnak aktívan (általában ezt sem egyfolytában). Legjobb esetben is tehát egy a tizenkettőhöz az esélye annak, hogy azon kapjuk a férfit: gondolat jár az agyában.” Helyeslő bólogatás volt a válasz, bár nem tudhatom, hogy családja férfitagjaira gondolt-e közben, netán a rántáskészítés rejtelmeire, vagy éppen a szomszédék épülő házára – esetleg mindre egyszerre. Hiszen ahogy a könyv borítója is szemlélteti: a nők gondolkodása olyan, mint egy drótgombolyag. Minden mindennel összefügg, és szinte lehetetlen követni.

Természetesen szó sincs arról, hogy a nőknek emiatt okuk lenne felsőbbrendűnek érezni magukat. Ugyanis egyetlen férfi sem vágyik arra, hogy bárcsak rendelkezne a folyton gondolkodás képességével. Sokkal inkább a nők irigykedhetnek a férfiagy egy különleges sajátosságára: ez a „semmi” doboz. Egy titkos hely a férfi fejében, ahová elvonulhat semmire sem gondolni. Tetszett ez a dobozos téma, így megosztottam a nagylányommal.

– Ismerek pár srácot, akiknek elképesztően óriási ez a dobozuk – nyugtázta egyetértő sóhajjal.

Nemrég a nagyfiam ült le mellém, és érdeklődött, min dolgozom. Gondoltam, neki nem a dobozokról fogok beszélni, nem is a végbélvizsgálatról.

– Egy olyan könyvön, amelyben a szerző elutazik, de elfelejt alsónadrágot vinni magával. Így kénytelen a felesége bugyiját felvenni arra a tévéfelvételre, ahol arról beszél, hogyan legyenek a férjek igazi férfiak – válaszoltam.

Az arcát látva nem vagyok benne biztos, hogy elhitte… Pedig tényleg ezzel kezdődik a könyv. Ha felnő, majd kölcsönadom neki, hogy elolvashassa. Persze csak részletekben, fájdalommentesen.

 

Még több könyvajánló blog »