Kiszállítási információk Magunkról About us Über uns About us Über uns

A tékozló Isten és a két fia

2016. január 19.

C. S. Lewis írja valamelyik könyvében, hogy az igazán jó könyv az, amelyik olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyek bár ismerősen csengenek számodra, de még soha nem tudtad úgy megfogalmazni, ahogyan a könyv tette. Lehet, hogy ez volt Tim Keller legutóbb magyar nyelven megjelent könyvével, a Tékozló Isten cíművel is. Másrészt, akik nagyon hasonló oldalról közelítik meg a keresztény hitet, a Szentírás értelmezését, életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül végül nagyon hasonló következtetésekre jutnak. Az is igaz lehet, hogy ugyanaz a Lélek munkálkodik bennünk, ezért hasonlóan értjük meg a Szentírást. Bár ez utóbbi gyakran kérdéseket vet fel bennem, mert úgy hiszem, számos bibliaértelmező felháborítónak tartaná Keller értelmezését. Túlságosan éles, túlságosan őszinte, és túlságosan egyenes. Túlságosan kedélyborzoló, vagy amit az én fejemhez is vágnak gyakran: túlságosan „posztmodern”. Én mégis azt gondolom, hogy Tim Keller ugyanazt a radikálisan felháborító üzenetet közvetíti ebben a könyvében (is), mint amit Jézus és az első keresztények a saját korukban. Jézus üzenete korszaktól és helyzettől függetlenül MINDEN esetben felháborító, sőt gyakran kifejezetten sértő. Hogy miért? Pont erről szól Keller könyve, a Tékozló Isten. (ide kattintva megvásárolható!)

A könyv azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a „tékozló fiú” példázata alapján nagyon egyszerűen és világosan elmondja a kereszténység legalapvetőbb üzenetét, összefoglalja, hogy mi az evangélium. Keresőknek szól, de mégis mindazoknak is, akik „már hívőkké lettek”, mert azt mondja Keller, hogy ha már azt hiszed, te mindent tudsz, és már nem tudnak neked újat mondani, az a legegyértelműbb jele annak, hogy szükséged lenne megtérésre. Szóval, hogy az ő gondolatait követve fogalmazzak: az ifjabb és az idősebb testvéreknek egyaránt szól a könyv.

Tegnap este, ahogyan olvastam, igazán heves érzelmeket váltottak ki belőlem Tim Keller gondolatai. Egyrészt majd leesett a fejem a bólogatástól, és az igen-igen-igen-ektől, na meg a hümmögéstől, hogy ez mennyire igaz. Súlyos vallás és egyházkritika szüremkedik át a sorain. Például nagyon eltalált az a bekezdés, amikor arról ír, hogy kik járnak a Redeemer presbiteriánus gyülekezetbe, ahol ő a lelkész: egyharmad hívő, egyharmad nem-hívő (kereső), és egyharmad gyógyulófélben lévő hívő. Talán még soha sehol nem olvastam konkrétan az idősebb testvér és az egyház „nagyöregjei” közötti párhuzamról. A gyógyulófélben lévő hívők azok a fiatalabb testvérek, akiket az idősebb testvérek agyon kínoztak a fene-nagy tökéletességükkel, az ítélkezéssel, a kirekesztéssel, a brutális perfekcionizmusukka, könyörtelen erkölcsösségükkel, képmutatásukkal és persze tökéletes „hitükkel”. Nagyon ismerős érzések.

Anélkül, hogy lelőném a poént, spoiler nélkül: Keller azt mondja, hogy nem egy, hanem KÉT tékozló fiúról van szó. Mindkét fiú kihasználja az apját, és az egyik kutya, másik eb. Az egyházban mégis hajlamosak vagyunk csak a fiatalabb fiúk szapulására, miközben Jézus ezt a példázatot (több másikkal együtt) KIFEJEZETTEN az idősebb testvéreknek mondta el (a farizeusoknak és írástudóknak), akik Jézus fejéhez vágták, hogy vámszedőkkel és prostituáltakkal, bűnösökkel ül egy asztalhoz. Az idősebb testvérek ugyanolyan elveszettek (ez a helyes értelmezés!), mint a fiatalabbak. Mégis, az egyház – ahogyan Keller fogalmaz – tele van olyan idősebb testvérekkel, akik hallani sem akarnak a fiatalabb testvérek visszatéréséről. Sőt, ha lehet, el is üldözik őket.

Na, de nagyon könnyű elragadtatni magam, amikor ennyire adja magát a téma, viszont van egy másik vonala is a történetnek. Ez pedig a személyes vonal. Keller Chesterton esetét hozza példának. Chestertont (ha nem tudod, ki az, ajánlom a műveit!!) egy alkalommal egy újság megkereste ezzel a kérdéssel: mi a baj a világgal? Chesterton ezt válaszolta: “én vagyok a baj!” G.K.Chesterton. Keller arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy attól függően, hogy az ifjabb, vagy az idősebb testvér útjáról tértél-e vissza az Atyához, és lettél Jézus követője, más és más dolgok fognak kísérteni. A fiatalabb testvéreket a kötöttségek nélküli élet, a felelősség elhárítása, a hedonizmus, míg az idősebbeket az erkölcsi felsőbbrendűség, a saját jóságukba vetett hit, az önmegváltásra irányuló vallásos cselekedetek. Lényegében mindkettő önmegváltás. Az Atya kijátszása a történetből.

A könyv nem hosszú (és nem drága!), de úgy érzem, bejegyzések sora fog még születni köszönhetően a rettentően impulzív és inspiratív megfogalmazásnak.

Persze, a végén az Atya a tékozló, aki bár egyik gyermeke sem érdemli meg, mégis gazdagon elárasztja őket kegyelmével és szeretetével.

Annyira kíváncsi vagyok, hogy mi történne, ha elkezdenénk komolyan venni ennek a könyvnek az üzenetét.

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-20%
Timothy Keller:

A tékozló Isten – és két elveszett fia

Lehet-e bármi újat mondani Jézus talán legismertebb példázatáról? A bevett magyarázatok a lázadó fiatalabb fiú bűnösségét szokták hangsúlyozni, ám a híres New York-i lelkipásztor szerint Jézus ismert példázatának igazi címzettje a mindenkori „idősebb testvér”, a kegyes gyülekezeti tag, aki sokkal inkább elveszett, mint a lázadó fiatalabb. Saját jósága, törvénytisztelete vakítja el, betegsége; mivel nincsen tudatában, halálos lehet. Elsősorban az önigazult hívőnek kell meghallania az evangéliumot, mely nem más, mint az Atya meghívása szeretetének ünnepére.

Részletes adatlap »1 980 Ft 1 584 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 07.

Esszék a kereszténységről

Clive Staples Lewis nem is ember volt, hanem egy egész világ – fogalmazott Peter Kreeft, a Boston College filozófiaprofesszora. Vonzereje életműve sokoldalúságában rejlik. Közel hatvan különböző műfaj...

Elolvasom »

2018. december 22.

Családi kötéltánc

Nem tudom, önök közül hányan hisznek még a jótündérben. Senkit nem akarok áltatni, legyenek erősek: létezik. Az ember teszi a dolgát, dolgozik, főz, neveli a gyerekét, elfelejti megöntözni a virágokat...

Elolvasom »

2015. október 07.

Segítség, rokonok lettünk!

Amikor két ember házasságot köt, egymás rokonaival is kapcsolatba kerülnek, s beépülnek az anyós, após, sógorok és sógornők alkotta népes közösségbe. Hirtelen eltérő viselkedési szokások, kapcsolati m...

Elolvasom »

2016. január 31.

Táncol a por? – Beszélgetés a szerzővel

A keresztyén élet egyik legnehezebb kérdése, mit jelent lemondani önmagunkról – véli Tóth Sára. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának a közelmúltban jelent meg Táncol a por című könyve, melyb...

Elolvasom »

2016. január 19.

12 dolog, amit Gary Chapman szeretett volna tudni az esküvője előtt

Eredetileg úgy terveztem, hogy írok a tizenkét dologról tizenkét bejegyzést, mert adja magát, hogy ezt tegyem, de akkor még nem olvastam el a könyvet. Azóta elolvastam, és tudod mit? Nem írok tizenkét...

Elolvasom »

2016. november 21.

Esti mesélő könyv – Állatos mesélő könyv

Erre a két mesekönyvere egész rövid idő alatt lecsaptam: amikor megláttam a borítókat, azonnal! A gyönyörűséges képek elvarázsoltak, és amikor kinyitottam a könyveket, a mesék tovább segítették ezt a ...

Elolvasom »
Még több könyvajánló blog »

Változás a személyes vásárlásnál! A részletekért kattintson ide!

'