Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Visszhang a sötétségben

2016. december 14.

Talán az idei évben ennek a könyvnek a megjelenését vártam a legjobban, Az oroszlán jele-trilógia első kötetének (Hang a szélben) magával ragadott a hangulata, a karakterek jelleme, s leginkább a mondanivalója, így nem volt kérdés, hogy amint megjelenik, elolvasom a folytatást is.

Annak pedig külön megörültem, amikor Francine Rivers úgy nyilatkozott, első tervei ellenére azért írt még két kötetet a már meglévőhöz, hogy nem szerette volna Hadassát az arénában hagyni. Izgatottan vártam, hogy alakul az ő sorsa, s miképp menti meg őt Isten a karakter életét Rivers kezébe adva.

Már az első mondat visszahozza azt a világot, amelyet a korábbi kötetnél ott kellett hagynunk, ismét a véres, halálos arénában találjuk magunkat, ahol Hadassa az oroszlánok könyörtelen támadását várta, ám most ezt a jelenetet egy egészen más szemszögből láthatjuk. A trilógiába egy új főhős lép be, Alexander, az orvos személyében. Most tanulja csak a szakmáját, ám vallása nem engedi, hogy holtakat boncoljon, így mestere, Phlegón arra utasítja, az arénában zajló műsor után válasszon egy halálra ítéltet, akiben még éppen van egy kis élet, így megkerülve az istenek törvényét, miszerint holtakat nem vághat fel.

Ahelyett, hogy Alexander elvégezné rajtra a boncolást s egyszerűen otthagyná, valami belső erő arra készteti, vigye ki innen a nőt és mentse meg az életét, hiába ellenzi ezt a mestere.

A történet több szálon fut, az egyikből megismerhetjük Marcus belső gondolatait, Isten-keresését, vándorlását. Míg ő Isten megtestesült alakját keresné, észre sem veszi, hogy ő már az utazása során (amely akár zarándoklatként is felfogható) mellé szegődött, hogy óvja, még akkor is, ha – egyelőre – más istenekhez imádkozik. Ahogy halad előre az útján, úgy kerül egyre közelebb hozzá Isten, és elvezeti oda, ahol Marcus boldogságra találhat.

A másik szálon pedig ismét bizonyosságot nyerhetünk Hadassa tisztaságáról, hatalmas szívéről és a minden gonoszt és betegséget legyőző hitéről. Miután Alexander az életét mentette meg, ő az orvos mellé szegődik segédként, s lassan már a hite, Istenbe vetett bizalma többet gyógyít, mint a testi betegségek feltárása. Hűségességéből adódóan visszahúzza a szíve oda, ahonnan a legtöbb rosszat kapta, s nem adja fel elvét, miszerint a leghitetlenebb is megnyugvást találhat Jézusban.

Julia belső vívódásairól is mély képet kapunk, ahogy próbálja legyőzni betegségét és magányát, de az ő istenei – úgy tűnik – nem tudnak, vagy nem akarnak ebben segíteni neki, ő pedig nem hajlandó a mellé szegődött segítő istenében hinni.

Francine Rivers gyönyörűen leírja, ahogy Isten a karaktereinek sorsát egyengeti, s megtanít arra, hogy ha nem hagy el a hited, az életed csak jó irányba haladhat.

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-20%
Francine Rivers:

Visszhang a sötétségben

Hosszú hónapok teltek el az arénában történt tragikus események óta, ám Marcus Valerianus továbbra sem képes megszabadulni egy egyszerű rabszolgalány emlékétől. A Római Birodalom által kínált gyönyöröket maga mögött hagyva Júdeába hajózik, hogy megtalálja és megátkozza Hadassa Istenét. Mindeközben Juliát is utoléri a végzete, mert egy különös, a testét és a lelkét emésztő kórban szenved. Egy rejtélyes, fátylakba burkolt nő szegődik mellé segítőként, aki szinte már kísérteties módon emlékezteti őt valakire a múltból…

Az oroszlán jele-trilógia második kötete Marcus és Julia Valerianus sorsának bemutatásával az istenkeresés rögös és sokszor kiszámíthatatlan útjának gyönyörű allegóriájává válik.

Részletes adatlap »3 900 Ft 3 120 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 06.

A menedék

A békés, polgári Hollandia a horogkeresztes rémuralom színterévé válik, az egyszerű órásmesternőből a földalatti ellenállás szervezője, üldözöttek vakmerő bújtatója lesz, az ódon családi ház hálószobájából felfedezhetetlen búvóhely készül.  

Elolvasom »

2017. július 04.

Szabadulás a börtönben

A könyv szerkesztőjének, Szigeti Lászlónak az ajánlója

Kutyából nem lesz szalonna. – Sokan szeretik az efféle frappáns közmondásokat, talán azért is, mert úgy gondolják, valamiféle népi bölcsesség tükröződik bennük, s ahhoz bizony jó volna közel lenni az élet ágas-bogas útjain haladva. Csakhogy a szólásmondások nem egy esetben nem igazán bölcs meglátásokat, hanem inkább például előítéletes véleményeket sűrítenek magukba és éltetnek. Ilyen az imént idézett megállapítás is, amely a húsfeldolgozás szempontjából kétségtelenül helytálló, de az emberi világban inkább ártalmas ítélet. Ugyanis tulajdonképpen kizárja a változás lehetőségét, Isten működésének esélyét a világban.

Éppen egy „mégis-szalonna” történet Boros Lajosé (egy sorstársával kapcsolatban ő maga is idézi e mondást), aki börtönbéli évtizedei során született újjá, és lett Isten követe – odabent s a kinti világban egyaránt. Rácsok mögött szabadon című vallomásos önlélekrajzából megismerhetjük a bűn világába sodródását, megtérését és azóta mindjobban bontakozó életét, mely immár minden értelemben szabadultan egyre több áldást hoz a missziós munka során.Boros Lajos

Boros Lajos jel a világban, az isteni kegyelem „felforgató” erejének jele. A megtérése óta eltelt több mint két évtized a pecsétje annak, hogy nem pusztán a bezártságban fellobbant lelkesedés gyorsan hervadó virága az ő hite. Mindennapjai tanúsítják, hogy az tartja meg, akinek a kezébe tette az életét 1994 egyik sorsfordító éjjelén.

2016. július 15.

Megbocsátás. Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat?

“Vajon mi az oka annak, hogy időnként úgy sodor magával bennünket a megbocsátásra való képtelenség, mint vihar a tengeren hánykolódó halászhajót? Küszködünk, hogy megbocsássunk, nekifeszülünk a félelmetes viharnak, miközben a gyűlölet és a fájdalom hullámai olyan erővel csapkodják a szegélydeszkákat, hogy kis híján alámerülünk. Araszolnánk előre, a szél azonban mindig visszavet. Aztán újra megpróbálunk megbocsátani. A tenger csendes, békésen ringatózunk a vízen, azt gondolván, legyőztük a vihart. Hirtelen azonban ismét az engesztelhetetlenség, a gyűlölet és a keserűség fojtogató karmai között találjuk magunkat.
Miért ilyen nehéz megbocsátani? Miért költözik vissza újra meg újra szívünkbe a gyűlölet, amikor azt gondolnánk, már régen száműztük onnan? Miért hatolnak be ismét a fájdalmas emlékek gondolatainkba, képzeletünkbe és érzelmeinkbe?” – szembesítenek bennünket a kérdésekkel az amerikai szerzők Megbocsátás című kötetükben.

Elolvasom »

2016. október 12.

Könyvbemutató – Visszhang a sötétségben

Szeretettel várjuk Önöket Francine Rivers Visszhang a sötétségben című könyvének bemutatójára 2016. október 26-án, szerdán 18 órától!T Az oroszlán jele-trilógia 2. kötetéről Tóth Dorottya Tünde kérdezi a fordítót, Szabadi Istvánt és a szerkesztőt, Győri Annát.

Helyszín: Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó (4026 Debrecen, Kossuth tér 8325 hrsz.)

„Rengeteg keresztény regénnyel találkoztam az elmúlt évek során, de kevés hagyott bennem olyan mély nyomot, mint Az oroszlán jele-trilógia. Fedezzék fel Önök is ezt az értékes kincset!” (Lisa Tawn Bergren)

rivers_echo_a3_jav_resize

2015. október 06.

Tekintély és szabadság a nevelésben és a vezetésben

“Kinek szól ez a könyv? Mindenkinek, aki vezet vagy nevel. Még inkább azoknak, akik vezető beosztásban dolgoznak és emellett gyermeket nevelnek. Vajon egy ötlet, egy módszer, amely beválik a gyermeknevelésben, sikeresnek bizonyulhat-e a vezetői munkában is – és fordítva?”

Elolvasom »

2016. július 28.

Őszintén az örökbefogadásról

Budapest – Őszintén az örökbefogadásról – ez is lehetne a címe annak a tizenhárom interjúból álló kötetnek, mely a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg. A családok történetét bemutató könyv rámutat arra, hogy az örökbefogadás milyen nehézségeket, várakozásokat és örömöket rejt magában. Az evangelikus.hu a könyvbemutatón járt.

DSC_6925

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »