Állunk a szülőszobán az üvöltő csecsemővel a kezünkben, mi, férfiak, és nem értjük, mi történt. Eddig ugyanis nem mondta senki, hogy mi is újra megszületünk, csak ezúttal apaként. Tapogatózunk, mint az újszülött a kezünkben, keressük magunkat, az új világot, a megváltozott életünk kapaszkodóit. Véssey Miklós különleges hangulatú egypercesei egy újszülött apa első lépéseiről szólnak: ahogy megtanul etetni, altatni, pelenkázni, elesni, felállni, kapcsolódni. Írásai úgy járják körbe az apai szereppel kapcsolatos sztereotípiákat és elvárásokat, hogy közben megnevettetnek és mélyen elgondolkodtatnak.