Ha hamis hegedűszót hallunk, érdemes elgondolkoznunk, hogy a zenész tehetségével, vagy a hegedű hangolásával van-e baj. Rosszul hangolt hangszerrel szinte lehetetlen nem disszonáns zenét játszani.
Gary Chapman könyvei is erre próbálnak rávilágítani, igaz, a szerző nem hangszerekkel foglalkozik, hanem emberekkel – a jó kapcsolatok, a harmonikus élet titka, hogyan is vagyunk hangolva, egymásra vagyunk e hangolva, illetve tudjuk-e, hogyan is kell ezt megtennünk.
A Kamaszokra hangolva erre igyekszik felhívni az olvasók figyelmét: ismerteti az „öt szeretet nyelvet”, amelyek segítségével még az olyan bonyolult hangszerekkel is boldogulni lehet, mint a kamaszokkal. A könyv nyelvezete nagyon könnyen érthető és befogadható, az egyes szeretet nyelvek megértését az író pszichológusi munkája által megismert emberek történeteivel is segíti. Alapvető célja, hogy megtanítsa a tinédzsert nevelő embert arra, hogy a szeretetét megfelelően adja át, és segítse mind a felnőtt, mind a kamasz olvasót, hogy megtanulják egymást jól érteni, valamint magukat is megértetni. Néha nem is hinnénk, micsoda galibát okozhat, ha egy fisz nem szólal meg a zongorán – a legtöbb szép ének lejátszhatatlan nélküle. Holott a fisz csak egyetlen billentyű a sokból. Ugyanígy fontos gyermekeink megértése, és „szeretet tankjuk” állandó feltöltése; ha egy szeretet tankolás kimarad, az később több probléma forrása lehet.
Írta: Bagdán Zsuzsanna
Reformátusok Lapja – Ifjúsági oldal