A határok jelentősége

A jó határok megkülönböztetnek minket másoktól, biztonságos mozgásteret adnak számunkra, és megvédenek a kiszolgáltatottságtól. A helyesen kialakított határok a kapcsolatokat a tisztelet és a kölcsönösség irányába terelik, segítenek tisztázni a motivációinkat, és ahelyett, hogy bezárnának, nagyobb szabadságot biztosítanak számunkra. A jó határok nem falak, hanem szelektíven működő kapuk, amelyek lezárulnak az ártó hatások előtt, de megnyílnak, ha pozitív befolyás ér bennünket. „Belül tartják a gyöngyöket és kívül a disznókat.”
Csak úgy tudunk egységben lenni egymással, ha a közösség minden egyes tagjának megvan a saját területe, amelyért felelősséget vállal. Nem vállalhatunk felelősséget mások életéért és mások sem a miénkért: noha hatással vagyunk egymásra, saját határainkon belül miénk a felelősség. A határok eltolásával összekuszálódik a felelősség kérdése, ami teret nyit a manipulációnak, egymás kijátszásának. Ha nincsenek határok, akkor soha nem szembesül az ember a tettei következményével. Ha valaki például felelőtlenül szórja a pénzét, a barátai vagy szülei azonban mindig kisegítik, mielőtt bajba kerülne, akkor sosem lesz alkalma meglátni a tettei következményét és változtatni a magatartásán. Ha egy munkatársunk rendszeresen eltrécseli a munkaidőt, és az így felgyülemlett munkát a beosztottakra hárítja, hasonló helyzet áll elő, ráadásul a helyette dolgozók sérelmére. „A kapcsolatok megsínylik a ki nem nyilvánított határokat, hiszen – akár kifejezzük őket, akár nem – léteznek, és hatnak ránk” – írják a szerzők. Érdemesebb tehát nyilvánvalóvá tenni őket.

Határkonfliktusok

A rosszul kialakított vagy épp hiányzó határok mindenképpen határkonfliktusokhoz vezetnek, ezért korrekcióra van szükség. A szerzők útmutatása alapján mindez még felnőttkorban is kivitelezhető, megfelelő körültekintés és nem kis erőfeszítések által.
A könyv részletekbe menően tárgyalja mindazokat a területeket, ahol szükség lehet helyreállásra. Családon belül például gyakran problémát okoz, ha a szülők felnőtt „gyermekeiket” irányítják. Fokozza a konfliktusok számát, ha a „kicsi” már meg is házasodott. Sikeres életpálya, boldog család, felelősen meghozott döntésekre való képesség elképzelhetetlen a határvonalak világos, bár szeretetben történő meghúzása nélkül. „A határok kijelölése a felnőtté válás egyik lényeges eleme. A folyamat egyik lépéseként kikerülünk a szülői tekintély befolyása alól, és Isten tekintélyének rendeljük alá magunkat” – szól az instrukció.
A baráti kapcsolatokban a helyesen kialakított határok biztosítják a kölcsönösséget, vagyis azt, hogy egyik fél sem használja ki a másikat. A helyesen meghúzott határoknak még a házasságban is fontos a szerepük, hiszen a saját lelkét mindkét fél maga birtokolja, s csak a szabad akaraton alapuló döntések által tud megvalósulni az egység. „Több házasság megy tönkre a gyenge határok következtében, mint bármely más ok miatt” – vélik a szerzők.
Az egészséges határok helyreállítását bölcsen kell végezni, mert az mindenképpen megpróbálja a kapcsolatokat. Az újonnan felállított határvonal haragot, neheztelést, ellenséges indulatot is kiválthat a másik félből. A könyv konklúziója, hogy mindezekkel szembenézve mégis érdemes vállalni a kockázatot, mert csak így vehetjük kezünkbe saját életünk irányítását, s így válhatunk valódi önmagunkká, teljes értékű emberekké.

Ismerje meg, a Határaink sorozat további részeit is, és éljen a 25%-os egyedi kedvezménnyel!
További kötetek: itt.