Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Jól működik a családod?

2016. július 14.

csalad2
Dr. Gary Chapman családterapeutaként az elmúlt években egyre inkább azzal szembesült, hogy a hozzá fordulók már kész diagnózist állítanak fel családi helyzetükről, hiszen sorra jelennek meg a könyvek, tanulmányok a működési zavarokkal küzdő családokról. A diszfunkcionális család fogalmát lassan mindenki ismeri, de nincs képünk arról, hogyan működik egy harmonikus család. Chapman úgy hiszi, hogy ha arra figyelünk, milyen a jó család, könnyebben válunk azzá, mintha a problémákat tanulmányozzuk.

A Magyarországon is népszerű, sokak által olvasott és kedvelt szerző A jól működő család 5 jellemzője című könyve tavaly jelent meg második kiadásban, és öt pontban mutatja be, melyek a szerető családok alapvető jellemzői.

Szolgálatkészség

Chapman a saját történetével vezeti fel, mit is ért ez alatt az egyre kevésbé divatos kifejezés alatt. Elmeséli, hogy mindössze fél év alatt hogy kerültek a boldog házasok a válás szélére. A szerző őszintén beismeri, hogy az esküvő előtt nagyrészt a saját boldogsága lebegett a szeme előtt, és azt gondolta, felesége boldog és elégedett lesz attól, hogy őt boldoggá teheti. Mivel ez természetesen nem így történt, Karolyn és ő egymást kezdték hibáztatni saját boldogtalanságukért, és mivel mindketten a saját igazukat fújva prédikáltak a másiknak, álmaikból hamar rémálom lett. A történet szerint a fiatal Gary a teljes elidegenülés határán bukkant rá egy régi igazságra, és saját elvárásai helyett azzal kezdett foglalkozni, hogyan tehetne felesége kedvére.

Nem kellett sok idő, hogy Karolyn észrevegye a változást, és ő maga is reagálni kezdjen rá. Pár hónap múlva maguk is meglepődve vették észre, hogy újra szeretni kezdték egymást, és egymás iránti figyelmességük egyre őszintébbé vált. Chapman ezt nevezi szolgálatkészségnek: a jól működő családban mindenki akkor érzi jól magát, ha önként tehet valamit a család többi tagjáért. Ez a magatartás jó esetben a szülők szívéből ered, és kihat a család többi tagjára is.

Azt minden szülő megtapasztalhatta, hogy a kisgyermekeket is fűti a segíteni akarás. Az első fejezetek arra tanítanak, hogyan tartsuk meg és fejlesszük ki ezt az érzést a gyerekekben, és hogyan ösztönözzük őket az örömmel végzett önkéntes munkára anélkül, hogy szolgalelkű robotokat nevelnénk belőlük. Játékokkal, önismereti tesztekkel segít felismerni, mi magunk hogyan állunk ezen a téren, és hogyan érhetnénk el, hogy minden családtag felismerje: nagyobb boldogság adni, mint kapni.

A házasság meghittsége

Minden házaspár őszinte és meghitt kapcsolatra vágyik. Az évek múlásával, és a szerelem lángolásának alábbhagyásával sokan érzik mégis úgy, hogy az intimitás odaveszett a házasságukból. Gyakran úgy érzik, társuk nem adja meg nekik azt, amit szeretnének, és egymás hibáztatása közben nem veszik észre, hogy mindketten ugyanarra vágynak: egymás szeretetére és elfogadására. De mivel a meghittségnek több oldala van, előfordulhat, hogy az egyik fél több elmélyült beszélgetésre, míg a másik több közös programra, vagy az érzelmeik megosztására vágyik, miközben a cél mégis ugyanaz.

Chapman szerint, ha megtanuljuk, hogy a házastársi meghittségnek öt fajtáját hogy teremtsük meg, mindkét fél elégedett és boldog lehet. A jó házassághoz elengedhetetlen, hogy megosszuk egymással gondolatainkat, döntéseinket, vágyainkat – ez az értelmi meghittség. Ha belelátunk a másik gondolatvilágába, az a kapcsolat elmélyítését szolgálja.

Az érzelmi meghittséghez az érzéseink, örömünk, bánatunk, vagy épp félelmeink megosztása vezet. Ehhez a feltárulkozáshoz mindenképp az elfogadás légkörét kell kialakítani, de ha figyelmesen, ítélkezés nélkül meg tudjuk hallgatni a másik felet, az ilyen beszélgetések a házasság egyik legfelemelőbb élményeit adhatják.

A társas meghittség az élet mindennapos eseményeinek átélését jelenti. Ha részeseivé válunk a társunkkal történt eseményeknek is, nemcsak látókörünk szélesedik, de elkezdenek egységet is alkotni. A társas meghittséget közös élményekkel lehet a legjobban elmélyíteni, Chapmanéknél még a kutya megnyírása is ezt szolgálta: egyikük erősen tartotta, míg a másik nyírta, a többiek valószínűleg hangosan nevettek rajtuk.

A lelki, vagy spirituális meghittség kialakítása is nagyon meghatározó, mert vallási meggyőződésünk, vagy éppen annak hiánya hatással van a házasságra is. Nem feltétlenül szükséges minden apró részletben megegyezni, a lényeg itt is az, hogy bátran fel tudjuk tárni, ami a bensőnkben zajlik. Chapman szavaival: a lelki meghittség nem az, hogy kézen fogva ülünk a sötétben, és várjuk, hogy egy kósza lélek vagy angyal megjelenjen. Sokkal inkább az, ha elmondhatjuk, mit jelent számunkra egy-egy zsoltár, vagy hazafelé megbeszéljük, mi ragadott meg a prédikációban.

A testi meghittség sem alakul ki magától. A fejezet kulcsgondolata, hogy a férjnek meg kell tanulnia, hogy figyeljen felesége érzelmi igényeire, a feleségnek pedig meg kell értenie a férfi szexualitásának fizikai vonatkozásait. A testi meghittség nem választható el az érzelmi, értelmi, társas és lelki meghittségtől. Chapman kiemeli, hogy a család, és főként a gyerekek biztonságérzetét ez az összetett intimitás biztosítja. Az ő családjukban a közös vacsora, és e közben a nagy beszélgetések adták a valódi közösség ízét. A mi számunkra pedig a meghittség mind az öt oldalának megéléséhez kiváló ötleteket, tippeket ad a fejezet végén.

Szeretetteljes nevelés

A házasság meghittsége bizonyítottan építő hatással van a gyermekekre, de emellett nagy szükség van a következetes, de szeretetteljes nevelésre. A családterapeuta szerint a szülők feladata két szóval írható le: tanítás és nevelés. A kettő pedig akkor lesz egyensúlyban, ha a szülők megvizsgálják saját nevelési stílusukat, felismerik annak előnyeit és hátrányait, és megkeresik a középutat, ahol a kettő egyforma súllyal van jelen.

A tanítás híveinek jellemző eszköze a „beszéljük meg”, ami sajnos gyakran prédikációjellegű monológban merül ki. Ez, és a párbeszéd alapú megbeszélés viszont nem hatékony, ha a gyermek nem reagál az észérvekre. A másik oldal, akik a nevelést részesítik előnyben, általában hamarabb lépnek a tettek mezejére. Ők inkább cselekedetek által magyaráznak, de sokszor ilyenkor hiányzik a szabályok letisztázása, és a következmények megbeszélése. Az összehangolásban segít, ha tudjuk, hogy a kötőanyag a két pillér között a szeretet.

A szeretet kifejezésének fontosságát Chapman egy megrázó történettel szemlélteti, majd röviden bemutatja az öt szeretetnyelvet, amit hasonló című könyvében ismerhetünk meg részletesen. Kiemeli, mennyire fontos, hogy megismerjük gyermekeink szeretetnyelvét, vagyis, hogy miből érzi meg leginkább, hogy szülei szeretik őt. Ennek felfedezésére saját tapasztalatai alapján jól használható ötleteket is mutat. A szeretet után a kreativitás fontosságát emeli ki. Példákat és tanácsokat ad, hogyan tanítsuk, fegyelmezzük, bátorítsuk úgy a gyerekeket, hogy az az ő érdeküket szolgálja.

Chapman a fegyelmezés fontosságát külön kiemeli szabadelvű társadalmunk számára. A szerető szülők irányt mutatnak, biztonságot adó korlátokat szabnak, és megfelelő mennyiségű megerősítés és bátorítás mellett a gyermek lázadás helyett együttműködik ezzel.

A határok kijelölése és a szülők tisztelete

A nevelés során a következetesség majdnem olyan fontos, mint a szeretet. A szavak és a tettek ötvözésére egy remek példát olvashatunk Hill lelkész történetében is, akit nagymamája riasztott el igen hatékony szemléltetéssel az alkoholtól. Az egészséges családi élet elengedhetetlen része a szabályok és a tekintély tisztelete.

Az engedelmességnek nem kellene negatív kicsengésű szónak lennie, a szülők tisztelete elsősorban a gyermekek javát szolgálja. Ahhoz, hogy a család jól működjön, a szülőknek összhangban kell a döntéseket meghoznia, és a szabályokat lefektetnie. „Ha a szabályokat egyértelműen lefektettük, és a helytelen viselkedés következményeivel is tisztában vannak gyermekeink, nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy viselkedésüknek meglegyen a következménye.”

Chapman erre is saját példát hoz: „Ha családunkban egyértelmű szabály tiltja a dohányzást, és gyermekünket mégis cigarettázáson kapjuk, közöljük vele, hogy azonnal meg kell ennie egy sárgarépát, ami B-vitaminnal látja el a szervezetét, így semlegesíti a nikotin hatását. Ha azonban másodszor is megszegi a szabályt, 25 dollárt kell adományoznia a Szívbetegek Egyesületének, és fel kell szednie száz darab elszórt cigarettacsikket…”

Chapman ezek után leírja a szülők iránti tisztelet alakulásának nyolc lépcsőfokát. A szerző tapasztalt apukaként tudja, hogy a tiszteletet ki kell érdemelni, és ez kemény munkát jelent, de megéri a befektetést.

A férj mint szerető családfő

A jól működő család ötödik jellemzője kapta a könyvben a legösszetettebb és legrészletesebb kibontást. A családterapeuta külön fejezetekben tárgyalja, milyen a jó férj, majd hogy milyen a jó apa. A bevezetőben ennek okára is utal a szerző: megjelent, és egyre nagyobb teret is nyer a passzív, „rám ne számíts” típusú férj, aki a döntéseket és feladatokat lepasszolja a feleségnek. Persze a másik véglet, a vezetői pozícióval való visszaélés, és a családon való uralkodás sem sokkal jobb.

Az ötletes és könnyen megvalósítható példákkal teletűzdelt sorok egy felméréssel folytatódnak: apaként és férjként is lépésenként fel lehet deríteni, hogy ki mennyire tölti be családfői szerepét.

Az önértékelés után a feleség és a gyermekek is értékelnek, majd a kérdés már csak annyi, hogyan tovább? Ha a családfők már tudják, miben kell fejlődniük, a következő, a „szolgáló vezetés művészete” című fejezet kiváló támpontokat ad az előrehaladáshoz. És amíg a férjek azon dolgoznak, hogy megbízhatóbb családfők legyenek, a feleségek az utolsó fejezetben elolvashatják, hogyan segítsék és bátorítsák ebben társukat.

Gary Chapman kötetlen, őszinte, saját tanulságos példákkal színezett könyve garantálja, hogy az olvasás ne csak élvezetes, hanem tettekre motiváló is legyen.

Megjelent a hetek.hu-n

Lapozzon bele

Még több könyvajánló blog

2015. október 06.

Életrevaló – Bibliaismeret 6. Munkatankönyv

Munkatankönyv hittanórára vagy vasárnapi iskolába – hatodik osztályosoknak.

Elolvasom »

2015. november 28.

Ti azért így imádkozzatok!

Kovács Endre Ti azért így imádkozzatok! című könyve a Miatyánk vezérfonalát követve olyan útmutatást igyekszik találni az imádkozni vágyó ember számára, ami mai kérdéseinket komolyan veszi, és mindeközben a kétezer éven átívelő keresztény örökség hangsúlyait is hűen képviseli.

Elolvasom »

2015. november 19.

Mint aki látja a hangot

Visky Andrással beszélget Sipos Márti
Harmat Kiadó, 2009

Elolvasom »

2015. november 19.

Kamaszhatárok részlet

Dr. John Townsend: Kamaszhatárok – Mikor mondjunk igent, és hogyan mondjunk nemet kamasz gyermekeinknek?

Elolvasom »

2016. november 02.

Netfüggő gyerekek

Régóta tartozom ezzel a könyvbejegyzéssel, sokáig halogattam, mert hogy is lehet kompetens erről a könyvről írni, ha az én gyerekeim is szeretnek lógni a neten, vagy annak hiányában a netmentes kütyükön?

Hogy is lehetek kompetens erről a könyvről írni, ha én is szeretek a gépen, telefonon lógni, ha én is egy áldozat vagyok. A magam áldozata, s egyre jobban épülök fel ebből a betegségből. Már eljutottam odáig, hogy néha megunom az interneten való szörfölést.
Elolvasom »

2016. július 28.

Philip Yancey: Az imádság

Szeretem Yancey könyveit. Talán mindegyiket olvastam is, melyek magyar nyelven megjelentek. Azonosulni tudok harcaival, gondolataival. Őszintesége, képmutatástól mentes hite hitelessé teszik számomra írásait.

Új könyvében a keresztény élet egyik legfontosabb területéről az imádságról ír. Nem teológusként, sem lelkipásztorként, hanem – ahogyan önmagát nevezi – Isten kereső zarándokként közelít a témához. Nem egy tökéletes imádkozó ember áll előttünk, hanem egy olyan férfi, aki saját harcain, kudarcain, kétségein és győzelmein keresztül tanul imádkozni.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »