Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Kis keresztény önismeret

2016. július 28.

Nagy örömmel és várakozással forgatom Timothy Keller könyveit. Inspirálónak és evangéliuminak tartom írásait. Magyarul, – köszönet a Harmat-Koinónia kiadónak – már több könyve is megjelent, többek között a Hit és kételkedés, a Tékozló Isten és két elveszett fia, vagy a Bálványaink. Most a New York-i presbiteriánus lelkész egy rövidebb írását olvastam el, mely Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága címmel jelent meg.

A könyvecske alig ötvenoldalnyi, könnyen elolvasható egy-két óra alatt. Javaslom minden hívő és Istent kereső embernek tanulmányozásra, értékes gondolatokat talál benne.

Korunk önismeretét, de a lelkigondozást és néha a keresztény igehirdetést is áthatják a modern pszichológia felismerései. Divatos, – ahogy azt Keller is kifejteni – az ember alapvető problémájának a rossz önértékelést tartani. Míg régen azt mondták, az ember baja az, hogy túl sokat gondol magáról, túlságosan büszke, addig ma a túlzott önbizalomhiányt, vagy a kisebbrendűségi érzést tartják gondnak.

Mi a terápia? Nagyobb önbizalmat kell adni az embereknek. Érezzék magukat fontosnak, egyedinek, értékesnek. A büszke ember boldog, nagyobb teljesítményekre képes.

Ez a nárcisztikus viselkedés azonban nagyon sebezhető. A büszkeség csak arra tud építeni, hogy a másikhoz viszonyítva jobb, okosabb, gyorsabb, szebb vagyok. Bizonyos területeken érezhetem is úgy magamat, hogy több vagyok a másiknál, de ez a bármikor összeomolhat.

„Azt mondjuk, az emberek azért, illetve arra büszkék, hogy gazdagok, okosak, vagy jó megjelenésűek, de ez nem így van. Arra büszkék, hogy gazdagabbak, okosabbak, jobb külsejűek, mint mások. Ha mindenki egyformán gazdag, okos vagy csinos volna, nem lenne ok a büszkeségre.” Idézi Keller C.S. Lewist a könyvében.

Ha mások nem is értékelnek minket, akkor azt mondjuk, nem érdekel minket mások véleménye, saját mércét állítunk fel magunknak. Ezt a módszert használja a modern pszichoterápia.

Modern világunk végtelenül nárcisztikus. A reklámok tudatosan építenek arra, hogy felgerjesszék az emberek büszkeségét. Azt hazudják, egyedi és a másik embernél több leszel egy divatos ruhával, cipővel, mobil telefonnal, autóval. Ha nincs is szükséged rá, megveszed, mert azt gondolod, jót tesz az önértékelésednek – egy ideig.
Mind a túlzott felfuvalkodás és büszkeség, mind a kisebbrendűségi érzés ugyanabból az önzésből táplálkozik, az ember túl sokat foglalkozik önmagával. A megoldás, a helyes önértékelés nem abban van, hogy értékesnek, vagy kevésbé értékesnek látjuk magunkat, hanem abban, hogy nem foglalkozunk sokat önmagunkkal, megfeledkezünk önmagunkról.

Keller Pálnak az 1Korintus 3,21-4,7-ig terjedő szakaszát elemzi, ahol az apostol őszintén beszél arról, hogy a hívők között is tetten érhető a büszkeség. Pozícióharc, versengés jelent meg a korintusiak között. Az egyik hívő többnek akart látszani a másiknál. Pál azonban azt mondja, hogy nagy tévedésben vannak. Őt nem érdekli, mit mondanak róla mások, sőt az sem érdekli, hogy önmagát hogyan értékeli. Egyetlen dolog a fontos: hogyan látja őt Krisztus. Egyetlen ítélőszék van, ahol az ember értékét megállapítják és ez nem az emberek ítélete, hanem Isten ítélőszéke.

A megtért ember átment már az ítéleten, hiszen Krisztus helyettük lett megítélve, ezért nem kell folyton a „bíróság előtt” állnia. Nem kell folyton azzal foglalkoznia, hogy értékes-e az élete. Nem kell másokhoz viszonyítania magát, nem kell folyamatosan bizonyítania, egyszerűen élhet a valódi szabadságban.

Hosszú az út addig, míg ezek a gondolatok a megértéstől a gyakorlatig eljutnak, de szüksége van Isten népének arra megtanulja mit jelent a valódi alázat, melyre Jézus Krisztus tanította követőit.

Írta: Merényi Zoltán

Megjelent a baptist.hu-n

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-20%
Timothy Keller:

Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága

Míg korábban a túlzott önértékelést és az önteltséget vélték felfedezni az emberek közötti ellenségeskedések és konfliktusok hátterében, ma úgy vélik, mindennek a rossz énkép az oka. Utóbbi egyre vonzóbb a közgondolkodásban – vallja a szerző –, mert a társadalmi problémákkal kapcsolatban felment az erkölcsi állásfoglalás alól, ugyanakkor legitim módon támogatja az emberi egó szüntelen építését. Vajon létezik-e olyan ideális állapot, amikor egónk sem túl sokra, sem túl kevésre nem tartja önmagát, hanem egyszerűen csak működik?

Részletes adatlap »990 Ft 792 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 06.

Életrevaló – Bibliaismeret 6. Tanári kézikönyv

Az Életrevaló tankönyvcsalád célja, hogy a gyermekek sokféle élményen, nagy beszélgetéseken, alkotó tevékenységeken és játékokon keresztül ismerjék meg a Bibliának évezredes igazságait.

Elolvasom »

2018. január 02.

Szeretetnyelv gyerekeknek

Minden szülő vágyik rá, hogy ne csak ő szeresse gyermekét, hanem a kicsik is kifejezzék ezt egymás felé. A szeretetnyelvekről szinte mindenki hallott már, olvashatunk róla párkapcsolati, szülő-gyermek, sőt kamasz vonatkozásban, készült egyedülállókra fókuszáló változat is, de hogyan beszéljünk róla gyermekeknek és gyermekekkel? Ebben nyújt nagy segítséget ez a könyv, mely tulajdonképpen egy mese. A gyermekek számára ismerős helyzetet ír le, szokatlan körülmények között: szülinapi zsúr az állatkereskedésben! A történetben szereplő gyermekek egy „Gazdi-pajti párosító” játékban vesznek részt. Nemcsak a szülinaposok kapnak ajándékot, hanem a meghívottak is. Az lesz számukra a „tökéletes pajtás”, akinek a viselkedése illik a gazdi szeretetnyelvéhez. A könyv bemutatja a szeretetnyelveket, és rögtön egy-egy példával is illusztrálja azokat. Kedves kis állatokat ismerünk meg, és együtt izgulhatunk a leendő kis gazdikkal, hogy ki melyik állatot kapja. Vajon mindenkinek meglesz a tökéletes pajtása?

A mese alapján elgondolkodhatunk a saját szeretetnyelvünkön, illetve megtanulhatunk odafigyelni másokéra is családban vagy óvodai/iskolai közösségben egyaránt. Emellett a könyv lapjai feladatokat is rejtenek, így tökéletesen alkalmas közös családi mesélésekre is. A gyermekek számára is fontos, hogy meg tudják fogalmazni a saját igényeiket akár a szeretet terén is, és megtanuljanak kreatívan szeretni. A könyv olvasása közben többféle érzelem is előkerül, melyek megnevezése, tudatosítása és átélése az érzelmi intelligencia fejlesztésének szerves része.  

Kíváncsi voltam, hogy a könyv a gyakorlatban is megállja-e a helyét. Odaadtam egy tanító néninek, aki kellően nyitott volt a feladatra, és az adventben ebből olvasgatott az osztályának a napköziben. Elvégezte velük a könyv hátuljában található „szeretetnyelvtesztet” is, és több kis diák (harmadikosok) lelkesen mondta el, hogy így már könnyebben tud karácsonyi ajándékot választani annak, akit az angyalkás játékban „húzott”. A tanító néninek is nagy segítség volt, hogy kire kell jobban odafigyelni például az elismerő szavak terén és ki az, akit szavak helyett „csak” meg kell simogatni. Elhatározta, hogy a legközelebbi osztályánál már elsőben oda fog figyelni erre, hogy hatékonyabban fejezhesse ki a szeretetét diákjai felé. 

Fodor Ákosné Anna/Harmat

2016. július 28.

Rossz hír az ördögnek

Hány gumimaci egy igehirdetés? Mozdítható-e hittel a gemkapocs? Garázdálkodik-e a nyúl a szomszéd néni veteményében? Mi a „Pál apostol” anagrammája, s mit jelent a kleisztogám szó? Egy kivételével rendre választ kapunk e roppant fontos és szörnyen életbevágó kérdésekre, miközben végigolvassuk Adrian Plass két, magyarul is megjelent könyvét önmagáról, a kegyes kétbalkezes kalandjairól.

Adrian Plass fiktív naplója ugyanis – melyből magyarul két kötet látott napvilágot – tényleg hangos nevetésre késztet, de csak akkor, ha ráhangolódunk sajátos, hajmeresztő túlzásokkal teli, ugyanakkor maróan önironikus és – különös, de – bölcs humorára. S ez nem könnyű feladat: először is azért, mert eleinte csak hüledezünk a hihetetlen eseményeken és hősünk körül szaladgáló, karikatúráig torzított karaktereken. Másodszor pedig azért, mert egy idő után gyanúsan ismerősek lesznek a visszatérő szituációk, a szereplők reakciói és jellemvonásai, mégpedig saját keresztény életünkből.

Elolvasom »

2018. június 04.

Könyvbemutató – Flashback – Visszatértem a függőségből

Zénó, aki önéletrajzában kendőzetlen őszinteséggel beszél gyerek- és fiatalkori kallódásáról, a heroinfüggőségbe torkolló lecsúszásáról, Elolvasom »

2016. október 18.

Bibliai kézikönyv gyerekeknek

Mondhatnánk azt, hogy ez a bibliai kézikönyv egy jó tankönyv. A kötet szerkezete, a szöveg hangvétele, a szemléletes illusztrációk, az ismétlődő „rovatok” – Gyakori kérdések, Figyeld meg, Áttekintés, Nézz utána – mind alátámasztják ezt. De ha azt mondjuk, jó tankönyv, keveset mondtunk.

A bevezetőben a szerzők úgy fogalmaznak, hogy a kötet segítségével úgy láthatjuk a Bibliát, mint repülőből az alattunk elterülő tájat. Nekem Somogyi Győző A nagy térkép című műve jut eszembe róla: a művész a 70-es években bejárta szinte az egész Kárpát-medencét, vázlatokat készítve épületekről, viseletekről, majd elkészítette a nagy térképet, amely könyv formátumban is hozzáférhető, de nyilván kiteregetve az igazi – ha az embernek van megfelelő méretű üres fala. A Bibliai kézikönyv gyerekeknek „kiteregeti”, összerakja a Bibliát, ami önmagában sem „csak” egy könyv, hanem, igen, inkább táj, vagy pontosabban hátország, lelki, szellemi, hitéleti szempontból egyaránt.
Elolvasom »

2015. november 19.

A szeretet másik arca: a HARAG

„Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia.” Pontosan ezt gondoltam, amikor a 175. oldalra, vagyis a könyv utolsó lapjára értem. Akkor úgy éreztem, most végre megtanított valaki (a kedves szerző személyében) arra, hogyan is kell helyesen haragudni, illetve mit kell tenni, amikor haragszunk, hogyan munkálhatja ez a mi, illetve mások javát.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »