Nem szeretem a házasságról szóló könyveket. Hiába minden. Valahogy annak idején, egyedülállóként olyan sokat elolvastam, aztán az esküvőnkre kapott rengeteget szintén, és egy időre elegem lett belőlük.

Ezért nem is akartam ilyen témájú könyvet fellapozni. De mit csináljak, a jó címek foglyul ejtenek. Nálunk a gyülekezeti alkalmaknak is vidám, csattanós nevei vannak. A baba-mama klubunk neve például Totyogó. A fiatal felnőttek órája FIFA. Ez a Gyűrű-kúra nagyon befészkelte magát a lelkembe, nem bírtam lerázni, megvettem.

Aztán kicsit állt mégis a polcon, majd elajándékozom. De a szerzőről meg csupa jót hallottam, és más könyvét szívesen olvastam. Na, csak belelapozok.

De nem engedett el a könyv. Mert annyira szerteágazó és aktuális. A párra váróktól a jegyeseken át a fiatal házasokon keresztül a szüleim korosztályáig minden témát érint. Jó humorral és nagyon értően. Tisztelettel és egyenrangúan kezeli az olvasót, ahogy az az igazán bölcs szakemberektől megszokott. Márpedig Mihalec Gábor hitelessége felől nem lehet kétség. Nekem külön sokat jelent, amilyen melegséggel a feleségéről ír. Tehát nem osztja az észt, hanem megosztja azt, amit sok idő és tanulás, rengeteg tapasztalat útján megértett. Nem ítélkezik, hanem elgondolkodtat. Nem leszögez dolgokat, csak megmutatja, melyik út hová vezet. Választhatok és megérthetek dolgokat. Lenyűgözően szabad és felszabadító könyv.

Mi lassan huszonöt éve vagyunk házasok, a szüleim az ötvenedik évfordulójukat ünneplik, a lányaink sorban mennek férjhez. Közben az idén elmaradt esküvők sokkja után a párok új időpontokat egyeztetnek lelkész férjemmel. Azt hiszem, megvan, mit adunk nekik útravalóul.

Füller Tímea