Őszintén szólva néha hiányzik az az esti rutin, amit a gyerekeim kiskorában naponta ismételtünk. Fürdés után mindnyájan leheveredtünk egy nagy szivacsra és mesét hallgattunk. Illetve a többiek hallgatták. Én felolvastam. Eleinte verses meséket, aztán jöttek a láncmesék, népmesék, végül a kedves gyerekregények.

Sose tudtam megunni azt a figyelő csendet, ami körülvett ilyenkor. Teljesen elvarázsolta a kicsiket a történet. Úgy figyeltek, hogy látszott, nem a szobában vannak, hanem benn a mese kellős közepén. Legkisebb fiúként, szegénylegényként, okos lányként, elvarázsolt királykisasszonyként, ahogy éppen következett. Az utolsó időkben, amikor még meghagyták nekem ezt a kiváltságot, néhány igazán remek gyerekkönyvet ismertem meg én is. Mert persze egy idő után elfogytak a régi kedvencek és belekóstoltunk az újakba.

Milyen jó is, hogy akad még olyan a nap alatt, ami új és valóban szerethető. Ha most válogatnék könyvet fel- vagy elolvasásra 8-10 éveseknek, egészen biztosan közöttük lenne Harry Voss Vadóc sorozata. A német szerző igazi mai figurák kalandjait jeleníti meg kedves humorral. A történetek vidámak és elgondolkodtatóak. Nem erőltetett bennük a keresztény üzenet, mégis nyomot hagy. A részek éppen jó hosszúságúak. Szóval igazán gyerekszabású.

Mivel most éppen nincs ilyen méretű gyerek nálunk, jelenleg én olvasgatom. Eddig két résszel végeztem. Izgatottan várom a folytatást.

Füller Tímea