A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak rendelkezésre arról, hogy hány házasság végződik válással, és számuk évről évre emelkedik. Az 1980-as években 35% körüli volt ez az arány, ami azt jelenti, hogy 1000 házasságra 350 válás jutott, de a 2000-es években már az 50%-ot is átlépte. Napjainkban pedig már a válások oldalára billen a mérleg.
Az emberek többsége azért köt házasságot, mert úgy hiszi, hogy ez a boldogság kulcsa.
Az „Akkor leszek boldog, ha megházasodom”, vagy a „Boldogan élünk, amíg meg nem halunk” kijelentés becsaphat bennünket. Biztos, hogy kellőképpen felkészültek vagyunk a házasságra? Képesek leszünk együttműködni annak érdekében, hogy házasságunk kiegyensúlyozott legyen?

A legtöbb párkapcsolatban (így a házasságban is) a kommunikáció hiánya okozza a konfliktusok nagy részét. Valamint az, hogy önző természetünkből eredően nem figyelünk egymásra, nem engedünk a másik javára, ragaszkodunk a saját elképzeléseinkhez, és nem vagyunk hajlandók kompromisszumokra.
Minden kapcsolat alapja az egymás iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés. Ezért egymás meghallgatása és megértése jelenti a kulcsot, hogy olyan megoldást találjunk a problémáinkra, ami mindkét fél számára elfogadható.
Az életben sok kiszámíthatatlan és váratlan helyzettel kell szembenéznünk, nem csak tanulmányaink, munkánk során, de párkapcsolatainkban is.

Gary Chapman neve sokaknak ismerősen csenghet. Ebben a kötetében csupán a fontosabb szempontokat emeli ki azok közül, amiket érdemes mérlegelni, mielőtt komoly döntést hoznánk: kommunikáció, érzelmek kifejezése, konfliktusmegoldás, bocsánatkérés, nézeteltérések tisztázása, feladatok felosztása a háztartásban, pénzügyek kezelése, a szülőkkel való kapcsolat, azonos vallási nézetek, házassági szerepek, szexuális beteljesülés a házasságban, a különbségek összehangolása. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekkel a területekkel kell foglalkoznunk. Ezek a szempontok inkább „mankóként” segítenek abban, hogy a házasság első évei ne konfliktusokkal, csalódásokkal és félreértésekkel legyenek tele. Segítségükkel megtanulhatjuk, hogyan hallgassuk egymást figyelmesen, hogyan érthetjük meg társunk vágyait, érzéseit, és hogyan találhatunk kompromisszumképes megoldást a problémákra. Ehhez sok időre, energiára és odafigyelésre van szükség, de – véleményem szerint – megéri ekkora erőfeszítést tenni olyan valakiért, akivel életre szóló elköteleződést tervezünk.

A szerző nem csak azoknak írta ezt a könyvet, akik már a házasságot tervezik. Olyanok is hasznát vehetik a könyvben szereplő elveket, akik még nem találták meg „az igazit”, illetve, akik már elkötelezték magukat egymás mellett.
Úgy vélem, arra már minden kedves olvasó rájött, hogy nem csak 12 dolog van, amit jó tudni az esküvő előtt, de hogy mi ez a 12 dolog, amiről Chapman ír, kiderül a legújabb sikerkönyvéből. Bíztatok mindenkit, hogy ne sajnáljon rá időt szánni, és olvassa el!
„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” (1Móz 2,18)

Írta: Margit Lídia

Megjelent a bibliaszov.hu oldalon