Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Brown atya – Szerkesztői szemmel

2019. október 23.

Képzeljünk el egy papot, aki nyomoz! Csakhamar arra a következtetésre juthatunk róla, hogy valami nincs rendben vele: elunta a hivatását, és ki tudja, miért, épp a bűntények világában keres addig nélkülözött izgalmakat. Egy angol író, a szóforgatás és a paradoxonok, a világnézeti viták mestereként számontartott Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) is elképzelt egy (persze hogy angol – viszont katolikus) papot, aki rendre felbukkan egy-egy többnyire rettenetes bűntény színhelyén, és a rendőrség embereit zavarba ejtő éleslátásával fényt derít az általuk hiába keresett igazságra. Vele kapcsolatban még sincs az az érzésünk, hogy menekülne papi feladatai elől. Sőt mintha azok részeként igyekezne visszabillenteni újra meg újra az idő kizökkent kerekét.

Közelebbről megismerve Brown atya magával ragadó és tekintélyes egyéniség, bár első pillantásra (s talán még a másodikra is) inkább jelentéktelennek mondanánk, olyannak, mint a neve, amely barna színt és félpennys pénzérmét egyaránt jelent. Műkedvelő detektívként pedig nem az efféle történetekben megszokott módon ügyetlenkedő, rendszerint rossz nyomot követő rendőrség megszégyenítése hajtja, hanem hivatásához híven elsősorban a megismételhetetlenül egyedi ember örök rendeltetésére figyel, aki előtt, ha látszólag reménytelenül összekuszálódtak is élete szálai, mindig nyitva áll a kiengesztelődés ajtaja. S Brown atya szinte mindent megtesz azért, hogy még a legelvetemültebb bűnözőket is betessékelje rajta. Nem egyszerűen lakat alá akarja helyezni a bűnöst, hanem egy sokkal nagyobb s belülről nyitható lakat alól akarja kiszabadítani. Távolról sem az áldozatok és hozzátartozóik iránt érzéketlenséget mutató, valamiféle egyoldalú jogvédő módjára, hanem mint olyasvalaki, aki egy nagyobb egész részeként szemléli az emberi színjátékokat, s meggyőződése, hogy a legelrontottabb helyzeteknek is lehet feloldásuk. Nem könnyed, de könnyítő lezárásuk.

A kereszténységet hosszú keresés és kétkedés után felnőtten befogadó Chesterton mindazt beledolgozta legemlékezetesebb teremtményének figurájába, ami számára igazán fontos volt: a katolikus hit világlátását, az igazság szeretetét és lankadatlan kutatását, az emberek s a dolgok mélyére látás igényét, és végül, de nem utolsósorban a humort, mely műveinek, olykor nehezen követhető gondolati csavarjainak üdítő kísérője. A nyomozó pap összesen ötvenhárom novellában bukkan fel, melyek az 1910-es évek elejétől csaknem a szerző élete végéig íródtak és öt sorozatba gyűjtve jelentek meg. Ebben a kötetben egy egyedi válogatást adunk közre a krimiirodalom halhatatlan egyházi férfiújának történeteiből. Az igazi szeretet Pál apostol szeretethimnuszában (1Korinthus 13) megjelenő ismérvei alapján készült az összeállítás, ezzel is szemléltetve, hogy Brown atya nem pusztán egy a számtalan műkedvelő detektív sorában: mély emberismerete, szeretete és megértése a hétköznapok igazabb kereszténységéhez kíséri közelebb az olvasót.

 

Szigeti László

 

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-20%
G. K. Chesterton:

Brown atya nyomoz

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936), a XX. század egyik legeredetibb angol írója Brown atya alakjában a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, és rendszerint hamar kiderül: a nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar.
A Brown atyáról szóló történetek közül ezúttal nyolc novellát tarthatnak kezükben a magyar olvasók: tematikus válogatásunkban a különc pap a szeretet nyomába ered, hogy az igazság felderítésén túl az emberi természet megértésére törekedjen.

Részletes adatlap »3 200 Ft 2 560 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2015. október 06.

Hátrahagyottak – gyász az öngyilkosság után

Világszerte évente egy millióan élik át a tragédiát, amikor szeretteik, vagy közeli hozzátartozóik úgy döntenek, hogy véget vetnek az életüknek. Közülük sokak történetével találkozunk a szerző könyvében, és saját gyászáról is kendőzetlenül nyilatkozik.

Elolvasom »

2018. február 14.

A gombolyagtól és a „semmi” dobozig – Különbözőségeinkről élményszerűen

 
A könyv szerkesztőjének, Sinkáné Zombory Katalinnak az ajánlója

Megjelent a 2018-as Family Házasság különszámban

 

„Óriási fazon! Alapvető, száraz pszichológiai tényeket fantasztikus stílusban közvetít. Érdemes megnézni és tanulni tőle” – írta nekem e-mailben egy ismerősöm (egy lelkészfeleség) vagy hét éve Mark Gungorról, és egy YouTube-videót linkelt is hozzá. Azóta a videó nézettsége jócskán meghaladta az egymilliót, és biztos vagyok benne, hogy nem csak lelkészfeleségek kattintottak a linkre, hogy tanuljanak ettől az „óriási fazontól”.

Mióta Gungor első magyar nyelven megjelenő könyvének a szövegével foglalatoskodom, legközelebbi kapcsolataimban nemegyszer idézek belőle. Mivel a Férfiagy, női agy – Isten hozott egy jobb házasságban! című kötetben alapvetően a házasságról van szó, leginkább a férjemmel való beszélgetéseinkben kezd szófordulattá válni: „Gungor azt írta erről, hogy…” – mondom én, vagy: „Ezt is Gungornál olvastad?” – kérdi ő. Persze egyszerűsítené a helyzetet, ha a férjem elolvasná a művet, azonban a szerző kifejezetten óv attól, hogy ilyesmire kérjem. Indokolja is: „Egy férfi szemében egy kapcsolati témával foglalkozó könyv elolvasása valahol egy szinten mozog a gyökérkezeléssel és a végbélvizsgálattal.” Így inkább maradok a rövid részek idézésénél, az talán kevésbé fájdalmas.

A minap férjem édesanyjával beszélgettünk. Egyik témáról ugrottunk a másikra, miközben a konyhában tevékenykedtünk, és a gyerekek is ott lábatlankodtak – ahogy lenni szokott. A helyzet eszembe juttatott egy részt a könyvből, amit meg is osztottam az anyósommal. Idézem: „A nők mindig gondolkodnak, és sokszor gyakorlati dolgokról. A férfiak ezzel szemben óránként körülbelül öt percig gondolkodnak aktívan (általában ezt sem egyfolytában). Legjobb esetben is tehát egy a tizenkettőhöz az esélye annak, hogy azon kapjuk a férfit: gondolat jár az agyában.” Helyeslő bólogatás volt a válasz, bár nem tudhatom, hogy családja férfitagjaira gondolt-e közben, netán a rántáskészítés rejtelmeire, vagy éppen a szomszédék épülő házára – esetleg mindre egyszerre. Hiszen ahogy a könyv borítója is szemlélteti: a nők gondolkodása olyan, mint egy drótgombolyag. Minden mindennel összefügg, és szinte lehetetlen követni.

Természetesen szó sincs arról, hogy a nőknek emiatt okuk lenne felsőbbrendűnek érezni magukat. Ugyanis egyetlen férfi sem vágyik arra, hogy bárcsak rendelkezne a folyton gondolkodás képességével. Sokkal inkább a nők irigykedhetnek a férfiagy egy különleges sajátosságára: ez a „semmi” doboz. Egy titkos hely a férfi fejében, ahová elvonulhat semmire sem gondolni. Tetszett ez a dobozos téma, így megosztottam a nagylányommal.

– Ismerek pár srácot, akiknek elképesztően óriási ez a dobozuk – nyugtázta egyetértő sóhajjal.

Nemrég a nagyfiam ült le mellém, és érdeklődött, min dolgozom. Gondoltam, neki nem a dobozokról fogok beszélni, nem is a végbélvizsgálatról.

– Egy olyan könyvön, amelyben a szerző elutazik, de elfelejt alsónadrágot vinni magával. Így kénytelen a felesége bugyiját felvenni arra a tévéfelvételre, ahol arról beszél, hogyan legyenek a férjek igazi férfiak – válaszoltam.

Az arcát látva nem vagyok benne biztos, hogy elhitte… Pedig tényleg ezzel kezdődik a könyv. Ha felnő, majd kölcsönadom neki, hogy elolvashassa. Persze csak részletekben, fájdalommentesen.

 

2015. november 30.

Hang a szélben – szerkesztői ajánló

Munkámból adódóan rengeteg témájú és műfajú könyvet olvasok, egy dolgot viszont megtanultam az évek során: hogy tetszik-e egy könyv, vagy sem, az az egyik legszubjektívebb dolognak tekinthető. Egy különös és számomra is megmagyarázhatatlan dolgot pedig már régen megfigyeltem az olvasási szokásaimon: átrághatok akármilyen teológiai témájú szakkönyvet vagy bibliamagyarázatot, semmi sem tud annyira megragadni, mint egy Jézus korában vagy az őt követő néhány évtizedben játszódó regény.

Elolvasom »

2015. október 06.

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény – Narnia Krónikái 2.

Narnia a jéggé dermedt birodalom, ahol örök tél uralkodik, Narnia az ország, amely szabadítójára vár. Egy vidéki ódon kastély eldugott szobájában áll a titokzatos szekrény. A négy kis kalandor e titokzatos szekrény ajtaján keresztül keveredik Narnia földjére, amelyet a Fehér Boszorkány tart rabságban.

Elolvasom »

2016. június 28.

Kendőzetlenül a szexről

Szexről beszélni felszabadultan, tabuk nélkül, méghozzá a keresztény értékrend keretein belül? Igen, lehetséges. Aki erre vállalkozott, az Kevin Leman pszichológus. Könyve, a Szexre hangolva arra biztatja a házaspárokat, hogy végre merjék kimondani, mire vágynak, és ne féljenek a szexualitást a helyén kezelni kapcsolatukban. Elolvasom »

2016. október 20.

Gyermekeink szeretetnyelve

Múltkor, mikor Gary Chapman könyveit olvastam, elgondolkodtam azon, vajon mi lehet a lányaim elsődleges szeretetnyelve. Nem kellett sokáig töprengenem ezen, hiszen elég, ha ismerem őket, és tudom, milyen szituáció milyen érzelmeket vált ki belőlük. Az is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy mindkettejüknek kettő ilyen van. Az egyik az életkori sajátosságoknak megfelelő, ez a három éves lányomnál az ajándékozás (hiszen melyik hároméves ne örülne, ha ajándékot kap?), a kilenc hónaposnál a testi érintés. Emellett pedig már kirajzolódni látszik személyiségük is, a nagynál ugyanis az elismerő szavak számítanak nagyon sokat, a kicsinél pedig a minőségi idő.
Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »