Hogyan lehetne lemondani a harmonikus házasság kedvéért a társadalom olyan kitüntetett alapértékeiről, mint az egyéni szabadság, az autonómia és az önmegvalósítás? Hagyjunk fel minden idealista elképzeléssel (leendő) párunkkal kapcsolatban? Tényleg nem létezik a „tökéletes lelki társ”?

Hogyan állíthatnánk le magunkban az úgynevezett „hibakereső automatát”, vagyis azt a belső hangot, berregő kis masinát az agyunkban, amely pillanatok alatt képes kimutatni a másik hibáit? Megéri-e a szexualitásról, valamint az anyagi jólét megvalósításáról a jellemre irányítani a figyelmet, az egyéni boldogság helyett a közösségépítést helyezni a középpontba? – Ezekre a kérdésekre ad választ, és számos párkapcsolati probléma gyökerére mutat rá Tim és Kathy Keller új könyvében.

A házasság minden más emberi kapcsolatnál alkalmasabb arra, hogy begyógyítsa sebeinket, és meggyőzzön arról, hogy egyediek, szépek és értékesek vagyunk.

„Olyan társat akarok, aki elfogad úgy, ahogy vagyok”, de a szívünk mélyén pontosan tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, számos téren változnunk kellene, és aki igazán közelről megismer bennünket, meg is akar majd változtatni.