Amikor kisfiam óvodás lett, heteken keresztül Dávid és Góliátot kellett mesélnem, pedig már szóról szóra tudta. Azt kellett énekelnem, és rajzolnom- pedig sem énekben, sem rajzban nem vagyok jó. Kicsi Dávidként így dolgozta fel a félelmetesnek tűnő élményeket, ezzel „edzett” a Góliátok ellen, és talán ezzel nyert.

Merthogy egyszer csak elmaradtak az ez irányú kérések, bár máig ez a kedvenc bibliai története. Így tapasztaltam meg személyesen, amit addig csak könyvekből tudtam, hogy a bibliai történeteknek komoly pszichés szerepe lehet a gyermekek életében. A fiús történetek egyáltalán nem harcra nevelik őket, hanem küzdésre. És ami minden egyéb fiús mesétől megkülönbözteti a bibliai történeteket, az az, hogy a győzelem mindig Istentől van. Aki helytelen dolgokért, önzően harcol, nem kap áldást.

A Fiúk Bibliája azon bibliai történetek gyűjteménye, melyek a fiúkhoz állnak közelebb. Ám nem csupán ollózás ez a
Bibliából, hiszen a lapok szélén apró ismereteket is közöl a szerző, és elgondolkodtató kérdéseket tesz fel.  Az utolsó kérdés igazán „férfias”: „Pál sokat szenvedett hitéért, de nem bánta. Te vajon elég bátor vagy ahhoz, hogy kövesd Jézust?”

Fodor Ákosné Anna