Jaj, ritkán olvadok el így egy könyvtől! Talán az is közrejátszik benne, hogy éppen akkor került a kezembe, amikor megtudtuk, hogy új kis élet fog érkezni a családunkba. Meg az is nyilván hatott rám, hogy az unokánk pont most indult el, és valami csoda látni, ahogy odadöcög az anyukájától az apukája karjaiba. Szóval nyilván mindezek is befolyásoltak. De még valószínűbb, hogy Véssey Miklós írásai egyszerűen úgy jók, ahogy vannak.
Szeretem azt a férfi nézőpontot, amit képvisel. Átmelengeti a szívemet minden sora. Megráz és reménnyel tölt el, ahogy a gyermekvállalásról beszél. Így kell ezt a szülőséget csinálni. Ilyen őszintén, ilyen setesután, ilyen szerethetően.
No meg írni is így kell. Igazat szépen. És ahogy olvasom, tovább kell gondolkodnom a szavain akkor is, amikor már letettem a könyvet. Ez pedig kétség kívül csak az igazán jó olvasnivalók után történik meg az emberrel. Szóval nincs mese, ki kell mondanom, az Apa kezdődik egy olyan könyv, amit még sokszor kezembe fogok venni.
Ajánlom leendő és jelenleg is aktív apáknak, anyáknak. Mert a kaland elkezdődött.
Füller Tímea
