Kiszállítási információk Magunkról Kapcsolat

Szükségünk van jó vezetőkre!

2019. szeptember 27.

Ha beismerem, ha nem, a gyerekeim közül hárman már felnőttek. Túl vannak a pályaválasztáson, gyakorolják, tanulják választott hivatásukat. Ahogy erről beszélgetek ismerősökkel, mindig látom átfutni az arcukon a bennük lezajló érzelmeket. Az első gyógypedagógus, hát nem lett lelkész, na de mégis: azért segítő foglalkozású. A második viszont: nos, ő marketinget tanul, sőt valószínűleg vezető lesz. Ó, ó, az egy züllött szakma, csóválják a fejüket és hümmögnek. Épp csak ki nem mondják, hogy imádkozni fognak a lelki üdvéért, mintha máris látnák deszkán csúszni a pokolba.

Pedig szükségünk van jó vezetőkre. Nem mindegy, hogy merre tart a cég, nem mindegy, hogy gyomorgörccsel vagy lelkesen indulunk munkába. Manapság mégis olyan, mintha kevés tisztelet övezné a vezetőket. Látom ezt az iskolában is, ahol egy osztályfőnök is gyakran vitatott személy lesz, amikor felelős döntéseket hoz. Sőt, a gyülekezetek élén állók sem feltétlen kapnak megbecsülést és elismerést, sokkal inkább kritikát és kioktatást.

Épp ezért volt számomra nagy felüdülés Kovács Ágnes Lilla: Hit a vezetésben című könyvét elolvasni. A kötetben vezetők vallanak munkájukról, életükről, hitükről. Korrekt, lelkiismeretes emberek, empátiával és humorral. Kellő önismerettel és alázattal beszélnek felelős munkájukról. Sokan közülük ismert cégek és projektek élén állnak, mégis nagyon közvetlen hangon és emberien vallanak akár hibákról, tévedésekről is. Készek önvizsgálatra, akár öniróniára. Tudják, hogy döntéseik során sokak élete és munkája van a kezükben. Érzik ennek súlyát és komolyan veszik. Tudják, hogy felettük is van Hatalom, amelytől segítséget, vezetést kaphatnak, és amely előtt el kell számolniuk döntéseikről.

Ugyanakkor le tudják tenni a terheket, van technikájuk a megújulásra, és közösséget ápolnak, ahol egyenrangú félként lehetnek jelen – kilépve a főnök szerepéből. Családjuk van, hobbijuk, személyiségük, és olyan is akad, aki kedveli a bolondos mintájú zoknikat. Nagyon különbözőek, mégis mindegyikükben azt érezzük, hogy éppen úgy, ahogy vannak, jól töltik be pozíciójukat. Bátran bíznánk rájuk magunkat.

A róluk szóló interjúk bizakodásra adnak okot. A vezetés igenis szolgálat. Éppen úgy Isten munkatársa az emberek élére álló felettes, mint a segítő foglalkozású, vagy a szolgáltatásban dolgozó ember. Mindannyian felelősséggel élve meg hivatásunkat, lehet jobb hely ez a világ.

/Füller Tímea

Lapozzon bele

Kapcsolódó termék

-20%
Kovács Ágnes Lilla:

Hit a vezetésben

Lehet-e hívő emberként megalkuvás nélkül üzleti sikereket elérni a mai Magyarországon? Van-e mód a beosztottak személyes fejlődését, sőt a társadalmi hasznosság szempontjait is figyelembe véve üzletileg eredményes vezetővé válni? A könyvben megszólalók történetei azt bizonyítják, hogy igen. Vidéken vagy a fővárosban, fiatalként vagy nyugdíj előtt, nagycsaládosként vagy egyedülállóként – a kötet interjúalanyainak közös vonása, hogy akár morális dilemmák, korrupciós kísértések, magánéleti viszontagságok közepette is igyekeztek hitük szerint élni, dönteni, irányítani. Sikereket megélni, olykor elbukni, majd felállni.

Hogy miképpen? Elmesélik. Sőt konkrét tanácsokat – és ezzel akár kapaszkodót – adnak az időnként megfáradt vagy elmagányosodott közép- és felsővezetőknek a tekintetben, hogy miképpen lehet a mindennapokban összeegyeztetni a hatékonyságot a humánummal, a szakmai sikereket a kiegyensúlyozott magánélettel.

Részletes adatlap »4 990 Ft 3 992 FtKosárba

Még több könyvajánló blog

2016. október 20.

A szeretet győzelme

A szeretet nem jön magától, meg kell küzdeni érte. A könyvben szereplő negyven igaz történetet olyan emberek írták, akiknek életét megváltoztatta a szeretet, mert akkor sem adták fel, Elolvasom »

2017. szeptember 12.

Doris Van Stone – Erwin Lutzer: Sehol sem sírhatsz – A szexuális bántalmazás sebei és gyógyulásuk

Doris Van Stone házasságon kívül fogant, anyja gyűlölte, apja megtagadta. Árvaházban, majd nevelőszülőknél nevelkedett, ahol bántalmazták, szexuálisan zaklatták. Könyvében megdöbbentő őszinteséggel vall lelki-testi szenvedéseiről és Krisztus gyógyító erejéről.
Elolvasom »

2016. január 19.

Az egyház mi vagyunk!

Isten országa nélkül nincsen egyház. Az egyház valami önmagánál nagyobbnak az erejében él, és valami önmagánál nagyobb felé törekszik. Ha becsukódnak az Isten országára nyíló ablakok, sötétség borul a gyülekezetre és sötétté válik a levegő. Ha kitárulnak az Isten országára néző ablakok, Isten életadó lehelete és világossága új reménnyel tölti el a gyülekezetet. Elolvasom »

2018. február 14.

A gombolyagtól és a „semmi” dobozig – Különbözőségeinkről élményszerűen

 
A könyv szerkesztőjének, Sinkáné Zombory Katalinnak az ajánlója

Megjelent a 2018-as Family Házasság különszámban

 

„Óriási fazon! Alapvető, száraz pszichológiai tényeket fantasztikus stílusban közvetít. Érdemes megnézni és tanulni tőle” – írta nekem e-mailben egy ismerősöm (egy lelkészfeleség) vagy hét éve Mark Gungorról, és egy YouTube-videót linkelt is hozzá. Azóta a videó nézettsége jócskán meghaladta az egymilliót, és biztos vagyok benne, hogy nem csak lelkészfeleségek kattintottak a linkre, hogy tanuljanak ettől az „óriási fazontól”.

Mióta Gungor első magyar nyelven megjelenő könyvének a szövegével foglalatoskodom, legközelebbi kapcsolataimban nemegyszer idézek belőle. Mivel a Férfiagy, női agy – Isten hozott egy jobb házasságban! című kötetben alapvetően a házasságról van szó, leginkább a férjemmel való beszélgetéseinkben kezd szófordulattá válni: „Gungor azt írta erről, hogy…” – mondom én, vagy: „Ezt is Gungornál olvastad?” – kérdi ő. Persze egyszerűsítené a helyzetet, ha a férjem elolvasná a művet, azonban a szerző kifejezetten óv attól, hogy ilyesmire kérjem. Indokolja is: „Egy férfi szemében egy kapcsolati témával foglalkozó könyv elolvasása valahol egy szinten mozog a gyökérkezeléssel és a végbélvizsgálattal.” Így inkább maradok a rövid részek idézésénél, az talán kevésbé fájdalmas.

A minap férjem édesanyjával beszélgettünk. Egyik témáról ugrottunk a másikra, miközben a konyhában tevékenykedtünk, és a gyerekek is ott lábatlankodtak – ahogy lenni szokott. A helyzet eszembe juttatott egy részt a könyvből, amit meg is osztottam az anyósommal. Idézem: „A nők mindig gondolkodnak, és sokszor gyakorlati dolgokról. A férfiak ezzel szemben óránként körülbelül öt percig gondolkodnak aktívan (általában ezt sem egyfolytában). Legjobb esetben is tehát egy a tizenkettőhöz az esélye annak, hogy azon kapjuk a férfit: gondolat jár az agyában.” Helyeslő bólogatás volt a válasz, bár nem tudhatom, hogy családja férfitagjaira gondolt-e közben, netán a rántáskészítés rejtelmeire, vagy éppen a szomszédék épülő házára – esetleg mindre egyszerre. Hiszen ahogy a könyv borítója is szemlélteti: a nők gondolkodása olyan, mint egy drótgombolyag. Minden mindennel összefügg, és szinte lehetetlen követni.

Természetesen szó sincs arról, hogy a nőknek emiatt okuk lenne felsőbbrendűnek érezni magukat. Ugyanis egyetlen férfi sem vágyik arra, hogy bárcsak rendelkezne a folyton gondolkodás képességével. Sokkal inkább a nők irigykedhetnek a férfiagy egy különleges sajátosságára: ez a „semmi” doboz. Egy titkos hely a férfi fejében, ahová elvonulhat semmire sem gondolni. Tetszett ez a dobozos téma, így megosztottam a nagylányommal.

– Ismerek pár srácot, akiknek elképesztően óriási ez a dobozuk – nyugtázta egyetértő sóhajjal.

Nemrég a nagyfiam ült le mellém, és érdeklődött, min dolgozom. Gondoltam, neki nem a dobozokról fogok beszélni, nem is a végbélvizsgálatról.

– Egy olyan könyvön, amelyben a szerző elutazik, de elfelejt alsónadrágot vinni magával. Így kénytelen a felesége bugyiját felvenni arra a tévéfelvételre, ahol arról beszél, hogyan legyenek a férjek igazi férfiak – válaszoltam.

Az arcát látva nem vagyok benne biztos, hogy elhitte… Pedig tényleg ezzel kezdődik a könyv. Ha felnő, majd kölcsönadom neki, hogy elolvashassa. Persze csak részletekben, fájdalommentesen.

 

2015. október 06.

Az önismeret ajándéka

David Benner könyve az önismeret és istenismeret szoros összefüggését hangsúlyozva azt a folyamatot tárja elénk, hogyan találhatunk rá Krisztusban valódi énünkre, és miképpen élhetünk ennek megfelelően. A valódi önismeret feltétele ugyanis, hogy olyannak lássuk önmagunkat, amilyennek Isten lát minket.

Elolvasom »

2015. október 06.

Hátrahagyottak – gyász az öngyilkosság után

Világszerte évente egy millióan élik át a tragédiát, amikor szeretteik, vagy közeli hozzátartozóik úgy döntenek, hogy véget vetnek az életüknek. Közülük sokak történetével találkozunk a szerző könyvében, és saját gyászáról is kendőzetlenül nyilatkozik.

Elolvasom »

Még több könyvajánló blog »