Ha csak lehet, kerülöm az impulzusvásárlást. Körültekintően összeállított listával járok bevásárolni, új termék esetén elolvasom az összetevőket, a tápértéket, a származási helyet és az apróbetűt. (Élmény velem vásárolni.) Nagyobb kiadások, például műszaki cikkek vásárlása esetén ismerősök megkérdezése, netes vélemények és tesztek átböngészése után döntök. Sajnos hajlamos vagyok elveszni a részletekben, így sokszor annyit vacillálok egy-egy terméken, hogy mire megvenném, már nem kapható, hanem csak valami újabb verzió, aminek persze megint utána kell nézni… Ha véletlen otthon marad a listám, vagy nincs idő, lehetőség választás előtt alaposan tájékozódni, az nekem akkora stressz, hogy inkább hagyom az egészet. Inkább nem döntök, mint hogy rosszul döntsek.

Még jó, hogy húszévesen valamivel rugalmasabb voltam, különben még mindig a netet bújnám, hogy minimálisra csökkentsem a párválasztással járó kockázatot. Nem mellesleg erős érzelmi hatás alatt álltam, így az apróbetű kevésbé érdekelt. De a stresszre emlékszem. Tudtam, hogy most nem zoknit, hanem életre szóló társat választok (egyébként zoknit sem egyszerű, tudnám sorolni, mire érdemes figyelni). Nem is tudom, melyikőnknek juthatott eszébe, de írtunk egy táblázatot, hogy mi szól a házasságunk mellett és ellene. Az idő is sürgetett, beléptem a második ikszbe, nem halogathattam tovább a döntést, úgyhogy kitűztük a nagy nap időpontját. Utána már csak ki kellett választani a jegygyűrűt, menyasszonyi ruhát, helyszínt…

A Gyűrű-kúra szerzője, Mihalec Gábor így emlékszik vissza arra az időszakra, amikor már túl volt a kirakatnézegetésen, és a választottjával az esküvőjére készült: „Az eljegyzés és a házasságkötés közötti időszakban mindennél jobban örültem volna egy írásos, sok pecséttel ellátott garancialevélnek, amely tanúsítja, hogy jól döntöttem, valóban Dóri a legjobb feleség a számomra, és a házasságunk életre szóló, boldog kapcsolat lesz. Csakhogy ilyen garancialevél nem létezik. Illetve, hogy pontosabban fogalmazzak: a garancia nem a papíron létezik, hanem bennünk. A jó házasság ugyanis két ember közös munkájá­nak együttes eredménye. A garancia abban áll, amit a házasságban részt vevő felek belefektetnek a kapcsolatukba.”

Szóval rizikós a dolog, sokan nem is vállalják a kockázatot. Miután az üzlet – illetve a házasság – megköttetett, nem fordulhatunk semmilyen fogyasztóvédelmi hatósághoz, ha mégsem vagyunk elégedettek, vagy ha valami elromlik. Az anyósunktól nem kapunk jótállási jegyet, az indoklás nélküli elállás pedig személyes vásárlás esetén nem érvényes. Viszont a panaszlevélnél sokkal hatékonyabb eszközeink vannak. A Gyűrű-kúra abban segít, hogy megismerjük ezeket az eszközöket, és megtanuljuk őket eredményesen használni. Jó esetben már akkor, amikor a párválasztás szakaszában vagyunk, de házasként vagy újrakezdőként sem késő kezünkbe venni a kapcsolatunk sorsát. Ahogy a szerző írja: „Minél több területen egyezünk egymással, annál nagyobb az esélyünk a boldog, hosszú életű házasságra. Vannak párok, akiknél ez az egyezés mintha varázsszerűen kezdet­től fogva működne, mások évek kemény munkájával valósítják meg.”

A tudatos fogyasztók bizonyára nem ijednek meg a kihívástól, de hogy az impulzusvásárlók se tántorodjanak el, álljon itt a kemény munka mellett egy másik hívószó is a könyvből: a hatalom. Minden kapcsolatnak van egy belső dinamikája, egy felszín alatti szabályrendszere. Amikor felismerjük ezeket a szabályokat, megragadhatóvá és megváltoztathatóvá válnak. „Ez az a pillanat, amikor rádöbbentek, hogy nem vagytok védtelenül kiszolgáltatva a rossz berögződéseknek vagy a szüleitektől ellesett, többé-kevésbé hasznos mintáknak. Magatok irányíthatjátok a sorsotokat! Hatalmatok van a kap­csolatotok jövője felett! Ami jó, azt tudatosan továbbvihetitek, ami pedig nem hasznos a számotokra, azt felülírhatjátok új, saját magatok által választott koreográfiákkal.”

Ez azért jó hír, akár az online kuponok, akár a reklámblokkolók hívei vagyunk. A boldog házasságot nem fogják csak úgy ránk sózni, mi magunk dönthetjük el, hogy akarjuk-e.

szerkesztői ajánló